Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

pedni, egymás után épültek a várbeli főúri paloták (pl. 1803 után a mai Szent György tér 1—2. sz. telek helyén a Sándor-palota, a későbbi miniszterelnökségi székház). Ekkor alakult át a budai vár főúri negyeddé. Az országház és az ország levéltárának áttelepítésével a nemesi országgyűlések székhelye is Buda lett, de tartósan nem tudott azzá válni. A budai országházban folyt le az 1790/91. évi országgyűlés nyári ülése, az 1792. és az 1807. évi országgyűlés.

19 A későbbi országgyűléseket újból Pozsonyban tartották. A város fejlesztése, rendezése A kormányhatóságok áthelyezésénél, az épületek átalakításánál a városnak nem sok dolga akadt. Ez a munka a kamarára, illetve a kamara építési hivatalára hárult. Az áttelepítés maga pénzügyileg sem érintette a városi gazdálkodást. Annál több feladatot róttak a városi magisztrátusra azok a reformok, amelyeket Buda fejlesztése, a város szépítése, a városnak a kormányhatóságok befogadására való alkalmassá tétele céljából kellett végrehajtania. Buda akkori közviszonyai nemigen feleltek meg még egy tartományi székhely igényeinek sem. Az úthálózat, a világítás, a csatornázás kezdetleges, vidékies állapotban volt, kulturális intézmények nem fejlődtek ki. Ilyen téren sok tennivaló akadt, s sok újítás történt is. Maga II. József, aki többször járt Budán és Pesten, jól ismerte Buda akkori körülményeit. A kormány hatóságok áttelepítését kimondó rendeletében rögtön kitért a város rendezésével, szépítésével kapcsolatos feladatokra is. Elrendelte, hogy a városi magisztrátus a kormányhatóságok jobb megközelítése céljából a Bécsi és a Fehérvári kapun keresztül a Várba vezető utakat javíttassa ki, gondoskodjék arról, akár kedvezmények adásával is, hogy a Várban vendéglők, boltok nyíljanak, az üres házhelyek tulajdonosait épületek emelésére ösztönözze, sürgesse a folyó építkezések befejezését. Alkalmas építész bevonásával vizsgálja meg, hol lehet tereket létesíteni, új utcákat nyitni, gondoskodjék arról is, hogy az új házakat a már meglevőkkel egy vonalban építsék. Ugyancsak lelkére kötötte a városnak, hogy segítse elő új kőbányák megnyitását, téglaégetők építését, általában gondoskodjék mész vagy egyéb építőanyag kellő beszerzéséről. Feljogosította a várost továbbá, hogy az újonnan épülő házakra tízévi adómentességet adhasson.

20 Az uralkodó kívánságait a helytartótanács közvetítette Buda magisztrátusának. A városi magisztrátus a bíróból és 3 tanácsosból álló bizottságot küldött ki a teendők vizsgálatára. A városnak 1784. január 30-án a helytartótanácshoz intézett jelentéséből már határozottabb formában jelentkeznek az egyes városfejlesztési kérdések. Többek között a magisztrátus javaslatot tesz, hogy a Vár körüli erődítési övezetben (glacis) a nem szükséges telkeket házépítés céljára osszák ki, telket kér 24 Tanul mányok Budapest múltjából 369