Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

az újonnan építendő színház számára. Mivel reprezentatív jellegű vendéglők, illetve fogadók építésére magánember nem vállalkozik, a város maga akar ilyet építeni. A helytartótanács 1784. március 5-i rendeletében ad részletesebb utasítást a városnak megfelelő dísszel, „alkalmatossággal és egyéb szükségessel" való ellátása céljából. Meghagyja a magisztrátusnak, hogy a Bécsi és a Fehérvári kapun keresztül vezető út átalakításához szakembereket szerezzen, összeírást készítsen a vendéglők befogadóképességéről, mivel a kormányhatóságok küszöbön álló áthelyezése a forgalmat növeli, tájékoztassa a helytartótanácsot a lakáshelyzetről, a lakbérekről és a rendelkezésre álló épületekről, a tégla, mész, egyéb építési anyag beszerzési lehetőségeiről. Vizsgálja meg elsősorban a Vár vízellátását, a vízvezetéket. Tegyen intézkedéseket a köztisztaság, az éjjeli világítás megjavítására, a bécsi út rendbehozatalára.

21 Amint a fentiekből is látható, a városrendezés és a városfejlesztés különféle jellegű feladatokat rótt a magisztrátusra, a városrendezés a városi élet több ágára, területére terjedt ki. A reformintézkedéseket az alábbiakban ezek szerint igyekszünk csoportosítani. Utcák, terek javítása, nyitása, újabb települések. Ezzel kapcsolatban nem kell olyan nagyszabású városrendezési munkálatokra gondolnunk, [mint amilyenek Pesten a XIX. század első felében a Szépítő Bizottmány vezetésével történtek. Kisebb igényű, de Buda városi arculatára kétségtelenül befolyással levő változásokról van szó. A Bécsi, illetve a Fehérvári kapun keresztül vezető utak javítását és átalakítását már II. József 1783. évi rendelete a város feladatává tette. A két út mellett azonban a város többi utcájának javítására és kövezésére is sor került. A város jelentése szerint a Vár és a Víziváros utcái ebben az időben nagyrészt kövezettek voltak, azonban a kövezet sok helyütt javításra szorult. A munka 1784-ben indult meg nagyobb ütemben, szakemberek hiánya miatt a magisztrátus bécsi kövezőmestereket is kért.

22 A város évről évre tetemes összegeket adott ki utcák javítására és kövezésére. Az 1783. évben a 61 296 Ft-nyi városi összkiadásból 9048, az 1784. évi 62 212 Ft összkiadásból 9027, az 1785. évi 95 093 Ft összkiadás- ból 9389 Ft volt pl. az utcák javítására és kövezésére kiadott összeg.

23 A Vár könnyebb megközelíthetése végett nemcsak a Bécsi kapun és a Fehérvári kapun keresztül vezető utat javították ki, hanem újjáépítették a Vízivárosi kapuhoz vezető utat is (ma már nincs meg). Buda 1787. január 8-án jelentette a helytartótanácsnak, hogy a Vízikapun keresztül az alsó városba (Víziváros) vezető főút nagyjából már elkészült.

24 E főúton kívül még két falépcsős lejáratot is építettek a Várból, az egyiket a vízivárosi oldalon a vízivárosi elemi iskola felé (a mai Iskolalépcső az Ibolya utca tengelyében), a másikat a városháza (ma Budapesti Történeti Múzeum) mögött a Krisztinaváros felé (a mai Mikó utca tengelyében).

25 A két várbeli lejárat 1788-ra elkészült, de nem volt kifogástalan állapotban, mert a falépcsők nem voltak korláttal ellátva, s a jeges 370