Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

az egyetemnek csak a jogi, bölcsészeti és orvosi fakultása került át.

13 Pest egyébként irigykedve nézte Buda nagy szerencséjét és tiltakozott a kúriának Budára való áthelyezése ellen. Felségfolyamodványában előadta, hogy a kúria 1723 óta székelt Pesten, áthelyezése káros a polgárságra, a Pesten kifejlődött gazdasági életre, nemkülönben a Dunán inneni megyék lakosságára is.

14 Pest fenti kérelme II. József halála után eredményt is hozott. 1790 után a kúriát visszahelyezték Pestre.

15 A Pozsonyból Budára áthelyezett kormányhatóság mellett II. József egy újonnan felállított hatósággal, az ún. provinciális táblával növelte a Budán székelő hatóságok számát. A provinciális táblát az uralkodó 1787-ben állította fel az alsó-ausztriai Landtafel mintájára. Céljául a nemesi földbirtok nyilvántartását, a birtokosok hitelképességének megállapítását és ezáltal a hitelezők biztosítását tűzték ki. A táblát közvetlenül a hétszemélyes tábla alá rendelték, s mellette a hiteleshelyi levéltárakból egy központi főlevéltárat (országos telekkönyvi intézmény) szándékoztak felállítani.

16 A provinciális tábla és a központi levéltár részére az 1786. július 22-én feloszlatott várbeli Mariánus-ferencesek kolostorát és templomát foglalták le (ma az Úri utca 53., az Országház utca 30—32. sz. helyén fekvő épülettömb és a Kapisztrán téri templom). A rendházban helyezték el a provinciális táblát, a templomban pedig a központi levéltárt. A hatóság 1789 novemberében foglalta el a helyét.

17 A magyar nemesség nagy ellenszenvvel nézte és igen sérelmesnek találta a provinciális tábla felállítását. II. József halála előtt (1790. január 28-án) sok más reformjának visszavonásával együtt ezt az intézményt is megszüntette. A várbeli ferencesek épülete így üresen maradt, a kolostor épületét 1791-ben a királyi palotából kiköltözködő főhadparancsnokság foglalta el. A főhadparancsnokság sem maradt itt sokáig. Még 1791-ben a ferences kolostor épületébe költözött a helytartótanács, amely egyúttal elfoglalta a kir. kúriának Pestre való visszahelyezése után a klarissza kolostornak a kúria által kiürített (Úri utcai) részét is. A volt egyetemes szeminárium épületét, amelyet 1784 óta a kamara és a helytartótanács együttesen birtokolt, így teljesen a magyar kamara kapta meg. A ferences templomot pedig 1796-ban az egyháznak adták vissza.

18 A fenti változásokkal a kormányhatóságok elhelyezkedése véglegessé vált, a kamara és a helytartótanács 1867-ig ezekben az épületekben maradt, sőt a jogutódok, a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium is ezekbe az épületekbe kerültek. A budai várnegyed a kormányhatóságok befogadásával komoly változáson ment keresztül. A részben erőd jellegű, egyházias kultúrájú városnegyed kormányzati centrummá vált. Kihatással volt ez Buda, elsősorban a Vár társadalmi összetételére is. A kormány hatósági tisztviselők, akik részben főrangúak, részben köznemesek voltak, megszaporították a várnegyed nemesi lakosságának a számát. A magyar főrangú családok az új kormányzati és politikai centrumban igyekeztek letele368