Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

NAGY ISTVÁN II. József reformjai Budán Buda történetében a török kiűzése, ezt követőleg a város újjáépítése, 1703-ban a városi kiváltságok megszerzése korszakos jelentőségű változást hozott, mely kb. egy évszázadig állandó és szilárd kereteket jelölt ki a városi fejlődés számára. A XVIII. sz. elején kialakított viszonyokat egészen 1780-ig nem módosították mélyrehatóbb reformok. Buda fokozatosan illeszkedett bele a töröktől visszafoglalt területen újjászerveződő feudális politikai, társadalmi és gazdasági rendszerbe, kialakult feudális jellegű városi társadalma, céhes természetű kézműves ipara és kisszerű kereskedelme, növekedett lakossága. Általában kitöltődtek a század elején kialakult fejlődési keretek. A város fejlődésében a török kiűzését követő században nem egy nehézség és zökkenő akadt, a fejlődés nem volt töretlenül felfelé ívelő. Buda már közvetlenül a török uralom után az ország székhelyévé szeretett volna emelkedni, vissza akarta szerezni a középkorban játszott szerepét. Elvben, papíron sikerült is a polgárságnak a várost fővárosnak elismertetnie. Valójában Buda, főleg a XVIII. század első felében, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem pedig a kulturális élet szempontjából nem volt az ország fővárosa. A XVIII. században a politikai központ továbbra is Pozsony maradt. A török hódoltság idején kialakult politikai szemlélet ilyen viszonylatban még sokáig éreztette hatását. Az ország középső, volt hódoltsági részének gazdasági elmaradottsága, majd a magyar gazdasági fejlődést akadályozó bécsi gazdasági politika nem kedvezett Buda ipari és kereskedelmi fejlődésének. Különben is ilyen szempontból a kedvezőbb fekvésű Pest számára adódtak komolyabb lehetőségek. A kulturális élet sem Budán összpontosult ebben az időben. Pozsonyban pl. fejlettebb kulturális élet alakult ki, mint Budán, az egyetem pedig Nagyszombatban működött. Budán néhány szerzetesi és városi iskola látta el a közoktatást, állandó színház a városban nem volt, újságot nem adtak ki. Buda ezért a XVIII. században, főleg a század első felében, csak az ország egyik legjelentősebb szabad királyi városának tekinthető, nem pedig az ország fővárosának. Közelebbről megvilágíthatjuk ezt, ha Buda viszonyaira vonatkozólag néhány adatot sorolunk fel. A népesség szempontjából 1777-ben a 28 737 lakost számláló Pozsony és a 25 747 lakossal rendelkező Debrecen 363