Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

Természetesen az anyakönyvek is tartalmaznak bizonytalanságokat, így a földműves megjelölés jelenthetett kisbirtokos földművest, de gazdasági cselédet is. Thirring feldolgozta a Józsefváros népességének foglalkozás szerinti megoszlását is, de amit ő Józsefvároson ért, az tulajdonképpen az Alsó-külváros, tehát a József- és Ferencváros együtt. Ezt a statisztikáját, valamint a tanulmányunkban idézett összpesti adatait az elmondottak figyelembevételével kell értékelnünk. A József- és Ferencváros együttes népessége 1785-ben 4864 (2304 férfi és 2560 nő), 1787-ben 5404 (2614 férfi és 2790 nő) fő. AZ ALSŐ-KÜLVÁROS 18 ÉVNÉL IDŐSEBB FÉRFILAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA 1785 fő 1787 fő % Pap Nemes Tisztviselő és honorácior . Polgár és mesterember .. Paraszt Polgár és paraszt örököse Zsellér stb Szabadságolt katona .... Egyéb Összesen 33 3 146 154 208 831 8 140 0,3 2,0 0,2 9,6 9,9 !3,6 54,6 o,5 9,5 2 44 11 143 151 230 926 9 197 0,1 2.. 5 o,5 8,3 8,8 13,4 54,2 0,6 ii,6 1525 100,0 I7I3 Tanulmányunkban a bevándorlásnak nagy jelentőséget tulajdonítottunk, de a bevándorlók számát Thirring is kiemeli. A II. József-féle népszámlálás szerint az 1000 lakosra jutó jelenlevő idegenek és bevándorlók száma Pesten 88,3, Budán pedig 73,6 fő volt. 59 Gyömrei, L m. I köt. 168, 173. 60 Főv. lt.-Pesti lt. Pesti tü. jkv. 1744. aug. 11. 61 Főv. lt.-Pesti lt. Pesti tü. jkv. 1729. máj. 20. és 1790. jan. 18. 62 Főv. lt.-Pesti lt. Pesti tü. jkv. 1761. mára 16. és 1778. nov. 28. 63 A választott polgárok testülete nyíltan kimondta: ,,A külvárosi parasztok arra valók, hogy a polgárok földjét műveljék." Főv. lt.-Pesti lt. Választott polgársági iratok 51/1770. 64 Pásztor M., A közvilágítás alakulása Budapesten. Bp. 1930, 12. 65 Gyömrei, i. m. I. köt. 18. 86 Pásztor, i. m. 72. 67 Főv. lt.-Pesti lt. Intimata a. a. 4010. es

Purjesz, i. m. 5. 69 Az ezer élveszülöttre eső csecsemőhalálozás nyers mutatószámát több év átlagában számítottuk ki; az így kapott érték ugyanis közelebb áll a tisztított mutatószámhoz, reálisabb eredményt ad. Napjainkban csak egyes elmaradt országokban találkozunk a régi józsefvárosi állapotokhoz hasonló, rendkívüli mértékű csecsemőhalandósággal (pl. Burmában 1949-ben 332. Nemzetközi statisztikai évkönyv 1929—1957. Bp. 1959, 16.). A csecsemőhalálozás a nyári hónapokban érte el tetőpontját, a halálokok között valószínűleg a fertőző betegségek és a bélhurut volt túlsúlyban (napjainkban a veleszületett betegségek és a tüdőgyulladás). 1959-ben Budapesten a 3 napon alul és a 3 napon túl elhunyt csecsemők aránya kb. 1 : 4, a XVIII. század végén ugyanez az arány 1 : 12. 70 Budapest Statisztikai zsebkönyve. Bp. i960, 37. 360