Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

hatott. Ezek közül az egyik a rövidebb változatot, a másik az inkább megfelelő terjedelmesebbet tartalmazta. Ha meg kellett állapítanunk Csútmonostor esetében az anyaapátság, Turóc közreműködését az alapítólevél fogalmazása körül, a mintául szolgáló turóci alapítólevél tekintetében lehetséges-e ez? Turóc magának Prémontrének lévén filiája, a Turóc—Csút párhuzam hasonló alkalmazására gondolhatnánk. És valóban, Prémontré első nagyobb pápai protectionahs bullája a „Religiosam vitám" exordiummal kezdődik — de a rövidebb változatban. így csak annyit mondhatunk, hogy a turóci anyamonostor pápai oltalomlevelének exordiuma gondolatot adhatott a turóci dictatornak is. De ennél többről lehet-e szó ? Nem egészen bizonyos, hogy Turóc alapításánál a távol fekvő premontrei főmonostor apátja vagy küldöttei közvetlenül közreműködtek, bár ezt a lehetőséget teljesen nem zárhatjuk ki, hiszen a vizitációs utakon Magyarországra is eljutottak a főapát, vagy a nagykáptalan küldöttei. Magyarországi premontrei monostorok hasonló protectionahs bullájáról nem tudunk, de mégis van egy adat, amiből esetleg arra következtethetünk, hogy ilyet kértek. 1214-ben a rend akkori főapátja, GervasiusIII. Ince pápához írt levelében különösen ajánlja a pápa jóindulatába Jónást, a váradhegyfoki Szent István-egyház kanonokját, ki a maga monostora és a többi magyarországi premontrei egyház érdekében a pápa 1198-ban kelt nagy bullájának megújítását kérte.

125 Felhasználta-e ezt az alkalmat arra, hogy Váradhegyfok részére egy olyan protectionalist kérjen, mely egyéb jogok felsorolása nélkül, csupán a birtokok védelmére terjedt ki? Ha igen, a kieszközölt bulla a második „Religiosam vitám" formulával kezdődött. Hiszen a nem birtokjogok ,,defensio"-ját tartalmazta III. Incének az egész rendet érintő nagy bullája.

126 És bár Váradhegyfok nem lett Turóc anyamonostora, de mint az összes magyarországi premontrei monostorok között az első királyi alapítás és „első egyház" maga is Prémontré filiája, bizonyára részt vett IV. Béla kedves alapítása, a turóci prépostság viszonyainak első rendezésében. A kancellária embere tehát így — megfelelő példák birtokában — igen hatásosan tudta a királyi oklevélben a pápai bulla stilárisan tökéletes és a különleges mondanivalót nyomosító fordulatait felhasználni. A csútmonostori alapítólevélnek és turóci mintájának eddigi összehasonlításából tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két oklevél kancelláriai dictatorai az alapításban érdekelt rend segítségével szerkesztették a királyi ünnepélyes privilegiálisokat. Az is megállapítható, hogy két dictatorral van dolgunk. A turóci arenga fogalmazója az európai nagy kancelláriák gyakorlatától eltérő, önálló szerkezetű, de nagy mérséklettel alkalmazott cursus használatában következetes, a „velox" kádenciát előnyben részesítő szövegezést hozott létre. A csútmonostori arenga dictatora viszont inkább igyekszik az általa jól ismert külföldi mintákhoz igazodni, és a cursus bővebb — bár kevésbé szabályos, néha hibás — használata által a turóci fogalmazótól határozottan megkülönböztethető. Ez utóbbi nótárius szerkesztette viszont az arengában a most említettekkel azonos sajátosságokat mutató, IV. Béla-féle első adománylevelet is. 3* 35