Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

addig a XVIII. század Józsefvárosában ez az arány 35—38%-ot tett ki. Aránylag sok először házasuló férfi vett el özvegy nőt. Az özvegyek átlag 10 évvel voltak idősebbek, de 38 év korkülönbséggel is találkoztunk.

45 Az özvegy nők nagy házassági esélyeit a társadalmi és gazdasági viszonyok magyarázzák. Segédek elveszik a mester özvegyét, hogy bejuthassanak a céhtagok privilegizált táborába, a bevándorlók a vagyoni biztonságot keresik, hogy itt letelepedhessenek. A nő és férfi várható átlagos élettartama között a különbség nagyobb volt a nők javára, s ez a körülmény is növelte az özvegy nők számát,

46 akik átlag 38—40 éves korban kötöttek újból házasságot, míg 1959-ben Budapesten a házasuló özvegy nők átlagos életkora 46,8 év volt.

47 Ha az először házasulókat korcsoportok szerint elemezzük, csak a menyasszonyoknál tudunk a mai állapotokkal szemben lényeges különbséget kimutatni. Ezeknek mintegy fele már 21 éves kora előtt kötött házasságot, míg Budapesten 1959-ben — az ezt megelőző évek csökkenő tendenciája után — az először házasuló menyasszonyok átlagos életkora 24,2 év. Az először házasuló vőlegények átlagos életkora hasonló volt a napjainkban nősülők átlagos életkorához.

48 Nem érdektelen a házasságkötések idényhullámzásának kérdését vizsgálni. A Józsefvárosban az 1778—1799. években 1575 házasságot kötöttek. Kzek az egyes hónapokban a következőképpen oszlanak megj január 246 február 239 március 19 április 84 május 159 június ni július ç6 augusztus 81 szeptember HO október 107 november 3*3 december 10 Ha az itt felsorolt adatokat a Magyarországon 1948—1959. években kötött házasságok idény hullámzásával összehasonlítjuk, hasonlóságokra és különbségekre kell felfigyelnünk. Ma is három kulminációs hónapról beszélhetünk.

49 Ezek az egyes hónapokban kötött házasságok számának sorrendjében a következők: november, május, február. Ugyanez 1778— 1799-ben a következő: november, január, május, de a januári tetőzés februárra is átmegy. A csúcsok között régen három erősebb hullámvölgyet észlelhettünk. Ezek közül a decemberi és a márciusi vallásos ünnepkörökkel volt kapcsolatos, míg a júliusi és az augusztusi a lakosság mezőgazdasági foglalkoztatottságára utal. A manapság mutatkozó hullámvölgyek nem olyan erősek; legfeljebb 40%-os eltérést mutatnak az átlagtól. Az akkorihoz hasonló idényhullámzási görbét napjainkban a hagyományokkal küszködő kisközségek házassági statisztikája tud felmutatni. Színes képet ad a lakosság nemzetiségek szerinti megoszlása. A XVIII. század Józsefvárosában magyarok, szlovákok, rácok és németek találtak otthonra. Olyan korabeli statisztikával, amely az egyes nemzetiségek számát tárná elénk, nem rendelkezünk, s így névelemzésre vagyunk utalva. Ezzel a módszerrel természetesen csak nagyvonalú 345