Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

fizetése évi 300 forint volt), s ezeken belül a józsefvárosi birtokát 8236 forintra értékelték.

16 Azonos nevű fiának 1803-ban bekövetkezett halála után az ország különböző részeibe szétszóródott örökösök a majorokat és a szántókat kis parcellákra osztva kiárusítják.

17 A Mosel-szántó tengelyében a Práter utca áll, ez mindvégig a volt Mosel-birtokon fut keresztül. A terület II. József korában még teljesen beépítetlen, de a napóleoni háborúk alatt és után gyors ütemben benépesül. A Schopper-szántó az Üllői út mellett feküdt; amikor felparcellázták, az új telkek között vágott utcát a volt tulajdonosról Schopper Gassenak nevezték el. A Schopper utcát Pest magyarosodásának korszakában Tömő utcára fordították le, holott annak neve mint családnév lefordíthatatlan. Városrészünk harmadik, külső övezetét majorok alkották. Ezek központja a Kulich Gyula tér; az innen kiinduló utakat az Üllői útig, a Mátyás térig és a Horváth Mihály térig mindenütt gazdasági épületek szegélyezték. A majorok mégsem alkottak annyira egységes övezetet, mint a kertek vagy a szántók, hiszen már a Belvároshoz közel, a kertek között is találkoztunk velük. A legnagyobb józsefvárosi majorok a Kun Béla térnél és az Illés utcában terültek el. Itt kezdődött az ún. alsómajorok sora. Ezek alatt a József- és a Ferencváros területén levőket értették, míg a Rákóczi út vonalától északra fekvőket felsőmajoroknak nevezték. A Kun Béla tér helyén létesült a Kórház Major. Ez városi birtok volt, s a közkórház ellátását szolgálta. A következő major — kb. a füvészkert helyén — a tulajdonos neve után mint Festetics-major volt ismeretes. A Kulich Gyula térig még hét majort tudnánk felsorolni, amelyek közül a hatodik, a Mosel-major, a Mosel-szántó folytatása. Az Illés utat, amelyen az állatokat a legelőkre terelték, eredetileg Birka útnak nevezték, de jelenlegi neve is több mint 200 éves. Itt, a mai botanikus kertnél létesítették ugyanis a jó vizéről híres Illés kútját. A környék egyébként is gazdag volt ivóvízben, s éppen ez a körülmény magyarázza azt, hogy az állattartó gazdaságok elsősorban itt keletkezhettek. A Kulich Gyula téren a környék első telepesei még 1732-ben kálváriadombot emeltek, majd 1746—49-ben ugyanitt díszes barokk kálvária épült. Ezt csak 1894-ben bontották le, és a Képzőművészeti Főiskola Bajza utcai telepén állították fel újból.

18 A Kulich Gyula térnél — pontosabban az Illés és a Diószeghy Sámuel utcák között — terült el a Józsefváros legrégibb temetője;

19 ezen túl az Örömvölgyi dűlőnek Kőbánya irányában elnyúló rétjei következtek.

20 A dűlő emlékét sokáig az Örömvölgy utca neve őrizte; ez ma a Diószeghy Sámuel utca. A Kulich Gyula teret Kőbánya felől és északról is majorok vették körül, nemkülönben majorépületek szegélyezték a Baross utcának a kálváriától a mai Horváth Mihály térig terjedő szakaszát. A Karácsony Sándor utca régebbi neve Karpfenstein utca; itt volt ugyanis e városrész történetének bennünket érdeklő korszakában Karpfenstein Ferenc városi fertálymester majorja. Az itteni, a Teleki László tér irányában fekvő gazdasági épületek nagyobbrészt későbbi alapítások; nem tartoztak ama 31 major közé, 22 Tanulmányok Budapest múltjából 337