Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

amelyek az első, az 1718-iki összeíráskor már léteztek a pesti határban. A majorövezet a XVIII. század közepén elérte az Orczy teret és a Mező Imre utat, de az új majorok létesítésével egy időben a beljebb fekvőket lebontották és területüket felparcellázták. A mai Dankó utcának a Mátyás tér felé eső része 1736-tól kezdve a majorok rovására fokozatosan betelepül. A Szerdahelyi utcában („in der untern Mayerhof Gassen") 1748 és 1752 között jelennek meg az első házak. A Karácsony Sándor utca felső vége is ez időben vált lakott területté. Az itteni házacskák — a telekkönyv tanúsága szerint — a keresztúri országút mellett fekszenek. A Keresztúr felé vivő országút tehát — amely a mai Népszínház utca helyén hagyta el Pestet — itt egy kissé délnek kanyarodott, majd az Orczy tér irányában folytatta útját Kőbánya, illetve Rákoskeresztúr felé. A Baross utca, Tavaszmező utca, Mátyás tér és Dankó utca által határolt területen 1718-ban még csak gazdasági épületeket találunk. Ezek között Lenner von Lennersberg János majorja a legnagyobb. Ez a század végén egyházi tulajdonba kerül, részben a pesti papi szemináriumnak, részben az angolkisasszonyoknak lesz az ingatlana. Ez utóbbi terület még a múlt században is mint „apácák majorja" ismeretes. Az egykori majort átszelő utcát ma is Szűz utcának hívják. A Lenner-féle major mellett, de attól a Mátyás tér felé feküdt Gaczonyi (Kászonyi?) Tamás tanácsnok gazdasága; ezt 1730-ban felparcellázták.

21 Itt létesült a Magyar utca (ma Koszorú utca), amelyet 1734-ben már 20 apró házacska szegélyezett. Mint a Bajor és a Szlovák utcák, ugyanúgy a Magyar utca is telepesei után kapta nevét. A Baross utca felé a Lenner-major akadályozta a továbbépülését, s még az 1780-as években is zsákutca. A Magyar utca keletkezésével egy időben 16 ház épült a Lenner-féle majortól beljebb, a mai Horváth Mihály térnél. Azon a háromszögletű területen, amelynek csúcsait a Kulich Gyula tér, a Horváth Mihály tér és a Mátyás tér képezi, újabb település az előbb említetteken kívül a XVIII. században nem keletkezett. A század végén több itteni majorgazdaság zöldségeskertté alakul át, a Dankó utcában pedig három szőlőskertet is telepítenek. A Baross utca déli oldalán, a Kulich Gyula tértől a Belváros felé is majorgazdaságok mellett haladunk el. A Baross utca és az Illés utca — vagy mint a XVIII. században nevezték, a Kőbányai út és a Birka út — sarkán Joannics Imre Pest megyei alispánnak volt a gazdasága, ezt követte Lehner Mihály vendéglős és városbíró majorja, majd a Savoyából származó kereskedőknek, a Crettier testvéreknek birtoka következett. Itt a Baross utca és az Illés utca vonalában keletkeztek a legnagyobb és a legértékesebb majorok; ezeket elsősorban a városi tisztviselők patríciusrétege szerezte meg magának, de ezek mellett módos kereskedők is itt vásárolnak gazdaságot; több ingatlan pedig végrendelet útján egyházi birtokká lesz, így pl. Joannics Imre a dominikánusokra hagyta majorságát, A Horváth Mihály tér déli oldalán fekvő majorokat már 1730 körül felparcellázták. A parcellák házacskái mentén 1735-ben két rövid utca is keletkezett: az Alsóduna és a Felsőduna utca. Az Alsóduna utca (mai neve Futó utca) abban az időben csak a Nap utca vonaláig ért, 338