Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
után, az 1710-es években alakult ki. 1718-ban — ez évben fektették le a kertek, majorok, szántók első telekkönyvét — a Körút vonaláig általában csak kertekkel találkozunk. Mégis szántóföldnek használták a későbbi Rókus-kórház környékét, ezenkívül a mai Baross utca és Mária utca keresztezésénél is volt szántóföld. Néhány major is beékelődött a kertek sorába; a Bródy Sándor utca elején a későbbi parlament, illetve a mostani olasz kultúrintézet helyén állott a város majorja, s az Üllői út elején a klinikák felé pedig a Kemniczer-féle major. A Józsefváros területének történelmi kialakulását utcáról utcára menve ismertetjük. Leírásunkat a Hatvani kapunál kezdjük. Ez a mai Astoria-szállónál állott; itt hagyta el a falakkal övezett várost a kerepesi országút, a XX. század Rákóczi útja. Századunkban a Kerepesre vivő országút csak a Vas utcáig volt beépülve, azon túl csak az 1711-ben épült Rókus-kápolna állott, 3 míg a Rókus-kórházat csak a század utolsó éveiben hozták tető alá. 4 1734-ben — ez évben írták össze először a városfalon kívüli házakat — még csak három földszintes ház állott az országútnak a Józsefváros felé eső oldalán: kettő közvetlenül a Hatvani kapunál, egy a mai Puskin és Szentkirályi utcák között. A városkapu melletti első ház (a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán) Grassalkovich Antal gödöllői földesúr tulajdona. A házhoz a városfallal szemben nagy kert tartozott; itt létesült 1809-ben az Egyetem botanikus kertje, napjainkban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara foglalja el ezt a területet. Grassalkovich Antal pesti ingatlanai adómentesek voltak; ugyanis Pest megye földesurának 1735-ben Pest városa ellen indított határkiigazítási pere egyezséggel végződött, s az egyezség egyik pontja az adómentesség előjogát jelentette számára. A Grassalkovich család később terjeszkedik; 1757-ben a piarista rendtől 4000 forintért megvásárolja a szomszéd épületet (ennek telkén a következő században a Pannónia-szálló emelkedik), majd 1770 körül a mai Puskin utca irányában növeli ingatlanát; errefelé ,,iure vicinitatis" szerez magának több telket. A Rákóczi út 13. szám helyén is régi ház állott; 1730 körül építették és fekvését így határozza meg a legrégibb külvárosi telekkönyv: ,, Ein Haus, auser dem HatvanerThor ohnwaith der St. Rochus Kapellen liegend". Első tulajdonosa Krachenfehls Lambert, aki után utcát neveztek el, amikor az 1750-es évek elején a kertek sorát átvágva a mai Puskin utcának szorítottak helyet. Az elnevezés nem Krachenfehls Lambertnek szólt, aki egyszerű vendéglős (Schildtwürth) volt, hanem házának, ez volt ugyanis a környéken az első, ami után a pestiek tájékozódhattak. Az utca később színesebb nevet kapott: egy helyi vendéglő cégére után Ötpacsirta utcának nevezték, majd hosszú éveken át mint Eszterházy utca volt ismeretes. 1739 és 1775 között még néhány ház épült a kerepesi országút józsefvárosi oldalán; ezek is csak földszintesek és falusi jellegűek, s mint ilyenek, merőlegesen feküdtek az országútra. A Vas utca vonalától már a szántók kezdődtek. Itt a lakott terület határán létesült Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben a városi epreskert; a kormányzat ezekben az évek330
