Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

ben ugyanis országszerte szorgalmazta a selyemhernyó-tenyésztés fellendítését, s e cél érdekében több város eperfákat telepíttetett.

5 Most visszatérünk a belső Józsefvárosnak a városfal melletti részére, tehát a következő század 30-as éveiben épült Nemzeti Múzeum környékére. A mai Múzeum körút mellett sokáig csak kerteket találunk, de 1747-ben megjelenik az út első háza. Ezt a vidéket az arisztokrácia térfoglalása jellemzi, s mint „úri negyed" mindinkább elkülönül külvárosunk egyéb részeitől, amelyek a legújabb időkig általában a szegény embereknek nyújtottak otthont. A Batthyány család előbb csak kertet vesz itt magának, majd a század végén Batthyány József hercegprímás sorra összevásárolja a kisemberek itt épült házacskáit. A Múzeum-kert és Nemzeti Múzeum helyén a század 50-es és 60-as éveiben 9 ház épült, ezek később kivétel nélkül a Batthyányak birtokába mentek át, majd a XIX. század elején csákány alá kerültek, s a Múzeum épületének adták át helyüket. A Múzeum Kávéház helyén, tehát a Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán az 1770-es években Sándor Antal báró épített magának házat. Az innen kiinduló utca — amely a XVIII. században még csak mint Téglaégető utca volt ismeretes — a múlt században (nyilván az aulikus városvezetés túlzott lojalitásának jeleként) már Főherceg Sándor utca néven szerepel a térképeken. A Múzeum utca a XVIII. században még nem létezett; csak a Nemzeti Múzeum elkészülte után, kb. 1841-ben nyitották meg. A mai Kálvin térnél — ahová topográfiai leírásunk során eljutottunk — a Kecskeméti kapu emelkedett. Itt több út futott össze: a szolnoki és a soroksári országút (Üllői út és Ráday utca), nemkülönben a kőbányai szőlőkhöz vezető dűlőút, a mai Baross utca. Ez utóbbinak hol jobbra, hol balra forduló vonalvezetése világosan elárulja, hogy mint ösvény, majd mint dűlőút kezdte pályafutását. A Baross utcát a XVIII. század első felében teljes hosszában Major útnak, vagy Kőbányai útnak hívták, de amikor 1749-ben a Kulich Gyula téren a díszes barokk kálvária elkészült, új irányt jelölt, s belső szakaszát Kálvária, majd Stáció utcának nevezték el. Az Üllői út elején 1730 körül már hat ház állott, míg a Baross utca elején, de inkább a klinikák felé csak egy, ez is kertektől körülvéve, mint ahogy egykorú leírása mondja: „Ausser dem Ketskemeter Thor, Zwischen den gärten und neben dem Steinbrucher weg liegend." Az Üllői út, a Baross utca és a Körút által határolt háromszöget, mint általában a belső Józsefvárost, kisebb-nagyobb kertek osztják parcellákra; ezek közül a Trierből származó császári szekerészeti igazgató (Kaiserlicher Fuhrwesendsdirektor), a későbbi városkapitány, Neander János kertje volt a legnagyobb: 5290 négyszögöl. Fekvését 1718-ban így írták le: „Ein garten sambt Mayerhof-Plaz ausser dem Ketskemeter Thor mit dem gesicht gegen dem Thor undt zwischen dem üllöer undt steinbrucher od. mayerhofweg liegend." E kert területére építették 180 évvel később a klinikákat, itt nyitották meg a XIX. század végén a Pál és Csepreghy utcákat. 1780-ig aszóban forgó háromszög alakú területen még 19 ház épült, tehát a kerteknek alig a fele települt be. Új 331