Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Holl Béla: Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században = Die Buchkultur der Bürger von Pest-Ofen im 17-18. Jahrhundert 289-327

nála azonban a német—latin szótár a használattól rongyolódhatott el (,,ohne dekhen"). (A könyvek tartalom, tárgykör szerinti megoszlását a 306—307. lapon található táblázat szemlélteti.) A könyvek tartalmi csoportosításánál elsőnek az általános ismere­teket, általános műveltséget adó műveket vesszük sorra. Az elemi, az iskolai alapot főként a latin és görög klasszikus szerzők iskolai kiadá­sai képviselik. Cicero leveleit két helyen, Horatiust, Tacitust, Vergiliust, Senecát, Martialist, Homéroszt, Xenophónt egy-egy helyen, Plutar­khoszt négy helyen találjuk. Ezek a korabeli gimnáziumi oktatásban az alapvető stilisztikai, retorikai és történeti ismereteknek forrásai voltak. 35 Grammatikát és szótárt, magyart, franciát vagy olaszt összesen harmincat találunk tizenöt inventáriumban. Joannes Frisius híres latin— német szótárát 36 a pest-budai kompaktorok már igen korán, a XVIII. század első évtizedeiben készletükben tartották, akárcsak az idegen és magyar ajkú polgárság előtt egyaránt közkedveltségnek örvendő Páriz­Pápay-féle latin—német—magyar dictionariumot. Kézikönyvekben és szó­tárakban leggazdagabb Mikits Konrád vámtiszt könyvtára, akinél a Páriz-Pápayn kívül megtaláljuk Wolfgang Jäger Zeitungs-Lexicon-át, Johann Hübner két lexikonát, Adam Kirsch latin—német szótárát és a Dictionaire du Voyageur-t. A francia nyelvtudás, francia nyelvű köny­vek olvasása bizonyosan divatos műveltséget jelentett. Olykor azonban, mint Weissmann Antal vagy Bernath doktor könyvtárában látjuk, sok­oldalú szaktudásról tanúskodik. Weissmann egyébként igyekezett a ma­gyar nyelvet is elsajátítani Bél Mátyás igen népszerű, sok kiadást ért nyelvkönyvéből (Der ungarische Sprachmeister . . . von Meliboeo). 37 Az általános műveltséget és érdeklődést hűen tükrözik a földrajzi és történelmi tárgyií munkák is. Beckernek, a sok irányban érdeklődő felcsernek XVII. század végi könyvtárában egy általános földrajzi mun­kán kívül („Nucleus geographiae") akad egy Franciaországról és egy másik, az európai híres városokról szóló könyve. Kiechel szindikus Kréta és Kandia görög szigetek leírását olvasta. Mikits a híres pozsonyi polgár­mesternek, Carl Gottlieb Windischnek német munkáiból igyekezett meg­ismerni új hazáját. Magyar földrajzi munkák közül Bertalanffy Pálnak a ,,Világ két rendbéli ismereté"-t két magyar könyvtárban, Riskovicséban és Szlávikéban találjuk meg. Egy komoly, nagyméretű földrajzi atlaszt Tiborcz János, egyéb térképeket Mikits leltára tartott számon. Pest­Buda helyi ismeretét, múltját és hagyományait Freydenbergnél egy kéz­iratos „Conscriptio", Tiborcz Jánosnál pedig Xystus Schiernek ,,Buda Sacra"-ja képviselik. 38 A földrajzi érdeklődéshez szorosan kapcsolódik a történelmi. A leggazdagabb ilyen tárgyú könyvtára Tiborcz Jánosnak volt. Tizenegy történelmi könyvéből egyik-másiknak a címe, jelölése homályos ugyan, a szerzők ismeretlenek, és csak bizonytalanul tudjuk azonosítani. De akad közöttük a korabeli magyar történetírás mestereinek, Pray György­nek és Schmitth Miklósnak is két-két munkája. A jellemző és divatos 30a

Next

/
Thumbnails
Contents