Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Huszti Sándor: Német utazó Budán 1687-ben 227-238

geredt, nach eingenommenen Mittagmahl, umb 2 uhr, fuhren wier forth gegen Raab, da wahr daz gefährligste orth wegen der husarn, die geistligkeith, wie bewust, wahr damahl bey dem Pöfel der hungarn in schlechten Credit, allem übl aber Vorzukommen, setzeten Herr Praelath etc. auf der PostKalleß sich Zurück, daz sie ihren rucken an den Postilion anlehneten, ich undt Herr Pfaler saßen oben an, muste also jeder, wer uns auch begegnet, glauben, daz Herr Pfaler und ich 2 große Generals Persohnen sein, in dem der Caplan Zurück sitze, dan solche Vornehme Generalen niemahlen Von hußarn angegriffen worden, änderten die Postmeisters aldorth mit so Viel pf erdten nit Versehen wahren, daz General Persohnen für ordentlich mit 2 oder 3 Kalleßen hätten fahren können, (selben abendt) unterwegs begegneten uns hußarn, so aber sonder Zweifel geglaubt, waz wier Verlangten, daz sie gedencken solten, seindt also glücklich forth undt selben abendt nacher Raab kommen, aida über nacht bey gottseeligen Herrn Praelathen Von Martinsberg etc. eingekehrt, so uns auch wohl Tractirt. Den 12. Juny fuhren wier nacher Wien, alwo wier nachmittag umb 3 uhr glücklich anlangten. JEGYZETEK 1 Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718, (a továbbiakban Buda és Pest. . . ) 95. 772. tsz. (Klny. a Fővárosi Könyvtár Évkönyve V. köt.-bői 1935) Bischofshausent őrnagynak tudja 1686-ban. Várady Imre olasz szemtanúra hivatkozva vezérőrnagyi rangban említi. (Egy sienai szemtanú naplója Budavár 1686-i ostromából c. cikke a Tanulmányok Budapest múltjából. V. köt. 158.) 2 Buda és Pest. . . 102, 845. tsz. 3 Uo. 118, 1062. tsz. * Uo. 124, 1123. tsz. 5 Beck a gazdasági ügyek intézésében Härtl Lénárt főhadbiztos segítségére támaszkodott. (Bánrévy Gy., Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. Tanulmányok Budapest múltjából. V. köt. 258.) 6 Buda és Pest. . . n8, 1066—1067. tsz., továbbá 124., 1123. tsz. 7 Bánrévy i. m. 263. 8 Jacobus Tollius^ duisburgi egyetemi tanár 1687. jún. 20-tól jún. 23-ig tartózkodott Budán. Útirajza (Epistolae itinerariae. Amstelodamum 1700) így nyilatkozik: „Caeterum in ruinis et Cellis subterraneis passim Rasciani habitant, gens horrida, inculta, barbára, Graecae Religioni addicta, horum plurima, in deferenda e flumine in Urbem aqua, est opera, obstructis a Turcis, obrutisve per ruder a puteis." (i. m. 199.) 9 Budai működésére yö. SchoenA., Ceresola capo maestro budai korszaka c. cikkét (Művészettörténeti Értesítő (1959) 56—59.) 10 Bánrévy i. m. 269. 11 Gárdonyi A., Régi budavári házak. Tanulmányok Budapest múltjából. X. köt. 4. 12 Erenbert Schrevogl kremsmünsteri apát-prelátus (1669—1703) budai utazását komornyikja, Georg Schrader írta le. Először Th. Lehner ismertette (Reisebilder aus dem XVII. Jahrhundert. Salzburg 1900.). Benne bővebben szól Schrevogl apát és komornyikja személyéről, ezért itt erre nem térünk ki. Th. Lehner művét Gárdonyi Albert is felhasználta idézett művében. Az útinapló 237