Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Huszti Sándor: Német utazó Budán 1687-ben 227-238

kéziratának eredetije a kremsmünsteri apátság birtokában van, s az Országos Széchényi Könyvtár kérésére megküldte mikrofilm másolatban. 13 A kőművesmester neve „Krintzenberger" alakban is előfordul. Vö. Schoen i. m. 60. 14 Th. Lehner i. m. 43—46. 15 A telken létezett házak számában mutatkozó eltérés, mely G. Schrader leírása és Th. Lehner szövegismertetése között adódik, alig okolható meg bizonyosan. Lehner olvasta a Schrader-féle útinaplót. Ezt az események felsorolása, a némelykor jelentéktelen pontatlanságával is helyes idézetek alkalmazása bizonyítja. De látta Grinzenberger udvari kőműves máig is lappangó vagy már megsemmisült jelentését budai útjáról, Werlein kamarai felügyelő ideiglenes teleklevelét Schrevogl apát utazásának közvetlen előzménye- és indítékaképpen. Grinzenberger Budáról megtérve beszámolt a főpapnak arról a telekrészről, melyet Werlein inspektor körvonalazott előtte, és azon tényleg állhatott hét különböző ház, alatta pedig három pince, s benne a 172 török fogoly. Hogy mi történhetett a Grinzenberger látta telekkel az alatt az egy hónap alatt, ami a kőművesmester és az apátprelátus utazása között eltelt, inkább csak sejtjük, mint tudjuk. Grinzenberger még 7 ház romját számolta meg, de abból háromnak a köveit elhordhatták addig a várfal építéséhez. Azonkívül Grinzenberger szakember, kőműves, akinek még házromot jelenthetett a majdnem földig rombolt falazat is, mikor talán ezeket Schrader figyelmen kívül hagyta. Vagy Schrader már csak a véglegesen kimért telekről beszél. Azt a feltevést el kell vetnünk, hogy talán az apát érkezésére másik, nem az ideiglenes teleklevélben meghatározott telekrészt jelölték volna ki, és ezt mutatták volna be a főpapnak, hiszen a kremsmünsteri apátság háza ott épült és állott, ahol az ideiglenes teleklevél megjelölte, s ezt birtokolta 1718-ban is {Gárdonyi Albert i. m. 3. p. térképvázlat). 16 Gárdonyi i. m. 5. 17 Grinzenberger kremsmünsteri kőműves 1687 májusának elején járt el küldetésében Budán. Ekkor a budai császári kamarai inspektorátus által kijelölt telek szemrevételezése mellett tájékozódhatott az építkezés elkezdéséhez szükséges anyagi feltételek biztosításával együtt az épület tervének elkészítéséről is. így kerülhetett kapcsolatba Ceresolával és tehetett említést az apátság szándékáról a telek hasznosítására. Határozott megbízást az épületterv elkészítésére nem adhatott Ceresolának. Knnek ellenére Ceresola foglalkozott az épülettervvel {Schoen i. m. 56.), s midőn Schrevogl apát magához kérette őt a telek megtekintésére, már jól megalapozott gondolatokat tárhatott az apát elé. 18 Az útinapló megírásának pontos idejét nem ismerjük. Schradernek egyetlen utalása nyújt támpontot a megközelítő meghatározáshoz. Werlein kamarai felügyelő 1691-ben bekövetkezett halálát a közelmúltban megtörtént eseményként említi útinaplójában. Mégsem állíthatjuk teljes határozottsággal, hogy Schrader műve keletkezésének időpontja az 1691. esztendő lett volna. 19 Edward Brown angol orvos 1669—70-ban utazott át hazánkon. Beszámolójában elmondja, hogy nagyon félt a huszároktól, akik fosztogatásból és gyilkolásból élnek {Szamota, Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp. 1891, 375.). Útja során eggyel sem találkozott. 20 J. Tollius, midőn a Császár fürdőt megtekintette, sajnálta, hogy idő előtt kellett távoznia, de a magyar szegénylegények és a Székesfehérvárról ide portyázó törökök miatt nem volt ajánlatos sokat késni a várfalon kívül (i. m. 200). 21 Egy 1687-ben megjelent aprónyomtatvány arról ad hírt, hogy ,,Zu Ofen, all wo der Herzog v. Lothringen mit der Armee nun auch angelangt, wurde an einer St. Leopold intitulirten Kirchen, der erste Stein geleget" (Buda és Pest. . . 124, 1123. tsz.). A közlés helyességét nem lehet vitatni, csupán az alapkőletétel napja válik Schrader útiemlékezetének ismeretében bizonytalanná. Schrevogl apát nem egyházi küldetéssel utazott Budára, mégis felkérték, hogy megjelenésével emelje a harmadik hálaadó körmenet fényét. Természetesnek tűnnék, hogy az új templom építésének megindításánál jelen legyen. Schrader mégis hallgat róla. Az alapkőletétel napját tehát 1687. június 3 és június 9 között eltelt időn kívül kell keresni. 238