Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Huszti Sándor: Német utazó Budán 1687-ben 227-238

érzelmeit, legfeljebb csak olyankor, ha valami szorongástól vagy veszedelemtől szabadult. Akarva-akaratlan azért sokat árul el a török hódoltság megszűnte után éledező Magyarországról, amit hiába keresnénk más forrásokban. Iyinzből elindulva jócskán raktak élelmiszert a bárkára. Schrader hite szerint azért, mert az a hír járta, hogy kevés az élelem hazánkban. De más is hírlett akkor a világban Magyarországról. Már a hódoltság ideje alatt sem volt biztonságban az utazó vagyona és élete,

19 most azonban a megvert és visszavonuló török haderőből leszakadtak kisebb csoportok és szaporították az útonállók számát. Ezenkívül a Dunától távolabb fekvő török helyőrségek legénysége felkereste az utakat, és le-lecsapott az utazókra. A rablótámadások híre azután szerteszállott torzítva és felnagyítva, hogy már előre halálra rémítse a külföldi utazót.

20 Ez a félelem tükröződik lépten-nyomon Schrader naplójából is. A szerző tudatában is megrögződött rémhírek ellenére fegyveres kíséret nélkül vágott neki a főpap a vészterhesnek mondott budai útnak. Ez feltűnő, és a rémhírek cáfolatát jelentheti. lehetséges, hogy a magyarországi romlott közbiztonságról felröppent hírek nem tartalmaznak több valóságot, mint amennyit elvárhatunk háború után a hadműveleti ország területén abban az időszakban, amíg a rendfenntartó egységek sort kerítenek a helyi jelentőségű kilengések felszámolására. Nem lehet jellemző tünet, hiszen a hódoltsági területen áthaladt utazók emlékezései között is csupán egy van, mely személyes támadási kísérletről számol be. Georg Schrader útinaplója eredeti és figyelemkeltő alkotás. Az egyszerű, alig képzett osztrák ember egyhangú, szürkén ható leírása mögül az élmény bizonysága csillan elő. Néhány új adattal is gazdagítja ismereteinket általában Magyarországról és Buda váráról. Elbeszélésének hiteléhez tárgyszerűen nem férhet kétség. Amit utazása során ő maga élt át és jegyzett fel, az megbízható, és bátran támaszkodhatunk rá. Önérzetes tüzetessége megkövetelte a feltétlen pontosságot, a lelkiismeretes adatfelvételt. A másoktól származó értesüléseket vagy a szállongó rémhíreket mindig bizonyos tartózkodással dolgozza bele szövegébe, és (ez ismertetőjegy is lehet) sohasem támogatja számszerűségekkel.

21 Georg Schrader kézirata teljes szövegének betűhív olvasását adjuk. Az írásbeliség érzékeltetésére jeleket alkalmaztunk, melyek — úgy hisszük — a reprodukált egyetlen lappal együtt teljes ilhíziót keltenek. Meghagytuk a ( ) zárójelet, hogy az fogja közre a Schrader által megírt szándékos közbevetéseket. < > zárójel határolja a leíró hibás szövegrészeinek kihúzását, törlését. * Beschreibung des Hochwürdig WohlEdl gebohrnen Herrn Herrn Erenberti Abbtens des fürstlichen Stuft und Closters Crembsmünster titulirt. Anno 1687 im Monath May und Juni gefährlig, doch vorsichtig, und rühmlich gethanen Reiß. Dem löblichen Convent etc. alhie Zum Ewigen andencken. 231