Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Huszti Sándor: Német utazó Budán 1687-ben 227-238

mellé. Werlein János István Érsekújvárról érkezett Budára a bécsi udvari kamara képviseletében azért, hogy a következő esztendőben meginduló hadjárat biztos bázisává tegye a Várat, s ennek érdekében szervezze meg a közigazgatást, indítsa meg a város betelepítését, fokozza a jövedelmeket: mindent összevéve, hasson oda, hogy a gazdasági élet hasznot hajtóan fejlődjék. A bécsi udvari kamara 1686. november 5-én kelt utasítása, mely részletesen szabályozta Werlein jogait és kötelességeit, a romokkal borított ingatlanok, puszta telkek tulajdonjogát a császári kincstár számára tartotta fenn azzal az indokolással, hogy a császári seregek űzték el Magyarország területéről a török megszállókat, és a császárság súlyos veszteségeket szenvedett a hadjárat során mind emberben, mind anyagiakban. így kerültek a budai vár ingatlanai és telkei a császári kincstár szabad rendelkezésére. A telkek egy részét áruba bocsájtották, mert értékesítéséből készpénzjövedelmet reméltek. Ekkor jelenik meg a kamarai felügyelő mellett szakértőként Venerio Ceresola császári építőmester.

9 Feladata az volt, hogy számba vegye az ingatlanokat és telkeket, körülhatárolja, felbecsülje a rajtuk megmaradt romot, és mindent egybevetve szabja meg a reális eladási árát. Ő készítette továbbá a terveket az új épületek emeléséhez. Az említett 1686. november 5-Í utasítás 5. pontja körvonalazza a Vár benépesítésével és ingatlanainak jövőjével kapcsolatos elképzeléseket.

10 Ebben határozottan előnyösnek mondható javaslatokat tesz a telekvásárlás megkönnyítésére, mégis gyéren akadtak jelentkezők. A nemzetiségi megkülönböztetés nem gátolta volna a betelepülés megindulását. Sokkal nagyobb nehézséget támasztott a telekvásárláshoz járuló kötelezettségek vállalása. Felmérte a kötelezettségek súlyát a Haditanács is. Azt javasolta, hogy ingyen osszák szét a telkeket, mert ezzel csökkentik az építtetők terheit. A császári kamara — budai felügyelőjének okfejtését latolgatván — megmaradt az áruba bocsátás, a kedvezményes, de mégis készpénz-megváltás mellett. Kollonich Lipót felszólította Európa katolikus intézményeit, hogy vegyenek részt Buda várának és városának felépítésében. A felhívás visszhangra talált Kremsmünsterben, az ősi alapítású ausztriai bencés kolostorban.

11 Erenbert Schrevogl akkori apát-prelátus

12 bejelentette igényét egy, Buda várában később kiválasztandó ingatlanra. 1687 tavaszán útnak indította udvari kőművesmesterét, Christoph Grinzenbergert,

1

* hogy menjen Budára, tekintse meg az apátság részére kijelölt és fenntartott telket. 1687 május közepén érkezett vissza Grinzenberger Kremsmünsterbe, s akkor már kezében volt a telekfoglalásról Werlein budavári kamarai felügyelő ideiglenes teleklevele (Interim-Hausbriefe) május 8-i keltezéssel. Benne állott, hogy a későbben kimetszhető telekrész a téren, a Vízi- és Székesfehérvári kapu között terül el. Mivel a házzal és a telekkel adókötelezettség járt, a kötelezettség szokványos felsorolásával kikötötte, hogy az új tulajdonos házat építtet rajta keresztény munkásokkal, és vállalja a hozzáfűződő polgári szolgáltatásokat. Grinzenberger az 228