Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Huszti Sándor: Német utazó Budán 1687-ben 227-238

ideiglenes teleklevélen kívül magával vitte budai szemlélődésének személyes tapasztalatát is. A kremsmünsteri kőműves nem tudott és nem is akarhatott dönteni a telek végleges elfogadásáról sem kiterjedésében, sem az árában, mely így hozzávetőlegesen is meglehetősen magas volt. Élőszóban, utóbb jelentésében az útielszámolásával együtt feltárta az apát előtt a telek állapotát. Szerinte a telekdarabot, melyből az apátság részét kivágják, 7 különböző kisebb ház romja borítja, de három jó állapotban levő pince húzódik alatta, melyben ittjártakor fogva tartottak 172 törököt.

14 A kőművesmester biztatására útra szánta magát Schrevogl apát Buda várába. Elindult Kremsmünsterből, s Linzbe érkezve 1687. május 25-én és 26-án bárkát bérelt, és nagyobb mennyiségű élelmiszerrel rakatta meg. 27-én vízre szállott Pfaler linzi gyógyszerész és az apátsági komornyik, Georg Schrader társaságában. Ez utóbbi készített feljegyzéseket az utazás eseményeiről, s szerkesztette meg ezekből később a most bemutatott útinaplót. Az útinapló kétségtelenül bizonyítja, hogy 1687. június 3-án fogadta el véglegesen Erenbert Schrevogl apát a kremsmünsteri alapítvány számára kimért és 4 ház romját

15 hordozó budavári telket, állapodott meg véglegesen vételárában és rendelte meg Ceresola császári építőmesternél

16 azt a tervrajzot,

17 melynek alapján a telken épült ház első formáját kapta. Ezt a napot tekinthetjük tehát a Dísz tér 4—5. számú ingatlan alapítási időpontjának. Szóljunk most már a naplóíró személyéről és magáról a naplóról. Georg Schrader komornyik volt, a legközvetlenebb szolgálatokat látta el az apát személye körül, nyilván ezért került bele az útikíséretbe. Egyszer már járt Magyarországon, ahogy ezt maga mondja, de csak Komáromig jutott el. Talpraesett, ügyes ember volt, s ennek nagy hasznát vették az úton. Schrader kevéssé pallérozott fő, ismeretei meglehetősen gyérek a világ dolgai felől. De jó megfigyelő, aki sok mindent észrevesz, bár a lényegest és lényegtelent nem tudja különválasztani. Sőt inkább az utóbbihoz van érzéke, ez áll hozzá közelebb. Élénken visszaemlékezik a hajóbeli beszélgetésekre. Az epizódokat ne stílusügyeskedésnek fogjuk fel, hanem Schrader szellemi alkatából eredő fontoskodásnak. Viszont útinaplójának nagyobb felében pontos leírást ad a látottakról, s ezt érdeméül kell elismerni. Különösen számok tekintetében kérlelhetetlenül ragaszkodik a valósághoz. Az indulások és érkezések idejét szerette pontosan meghatározni. A távolságok mérésére pedig inkább használta a közismert mérföldet vag}

7 puskalövést, mint más, félreértést okozható mértékegységet. Az események és jelenségek leírásának pontossága és elnagyolása között mutatkozó ingadozás okát talán ott kell keresni, hogy Schrader útinaplóját utazásának befejezése után több évvel rekonstruálta helyszínen készített jegyzeteiből.

18 Ahol jegyzete nem őrzött meg számszerű adatot, ott később már nem költött bele az elbeszélés hitelének erősítésére. Ez felelősségérzetre vall és útinaplójának forráshitelét növeli. Fantáziátlansága a földre húzza. Alig-alig ragadta el az utasemberek örök kísértése: az összehasonlítás mámora. Ritkán engedte szárnyalni 229