Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

« 50 Iványi B., Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban (a továbbiakban: Iványi, Bihar. . . ). Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (a továbbiakban: MGTSz.) XII. köt. 1905, 113—14. — 1520-ban két tarifát foglalnak írásba, a VáradVelence és Várad-Sipos utca végén szedett vámokét. A káptalani statútumok is ezt igazolják: a kapuvámot Velencén és a Vám utcában (azonos a Sipos utcával?) szedték. Bunyitay, A váradi káptalan. . . 56. 51 Meg kell jegyeznünk, hogy a városoknak nem volt igaza teljesen. Az ellenfél megidézése a communis inquisitio, nem pedig az inquisitio per modum proclamatae congregationis feltételei közé tartozott. Azt azonban, hogy a személynöki bíróság 1492-ben ennek ellenére mégis a városoknak adott igazat, a városok javára való kedvezésen kívül azzal is magyarázható, hogy az i486: 2. te. a proclamata congregatiós vizsgálatokat a sok visszaélés miatt eltörölte, tehát a bíróságok nyilván bizalmatlanok voltak az ilyen vizsgálatok hitelével szemben. Vö. Hajnik /., A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Bp. 1899, 293—306. Bónis Gy.—

Degré À.— Varga E.

t A magyar bírósági szervezet és perjog története, Bp. 1961, 36—38. 52 Bunyitay, A váradi püspökség. . . II. köt. 131—2. 53 Uo. 194, 201. 51 Kováts F., Pénzértékviszonyok Pozsonyban 1435—60 közt. MGTSZ. VII (1900) 448—9. 55 Kováts F., A középkori magyar pénztörténet vázlata, Bp. 1901, 9. 56 Hóman B., Magyar pénztörténet. Bp. 1916, 528—29. 57 H'óman B., A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, Bp. 1921, 155—7. — Paulinyi 0., Ipar, kereskedelem, Magyar Művelődéstörténet, II. köt. 168. 58 Iványi B., Bihar. . . i. h. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a sóból valóban csak Várad környékét látta el a vásár. Az erdélyi sóbányákból ugyanis a nagy sómennyiségek vagy Déstől a Szamoson Szolnokig, vagy Tordától a Maroson Szegedig mentek. - J.Ch. Engel, Geschichte des ungrischen Reiches und seiner Nebenländer, II. köt. Halle 1798, 26, 29. — OL. Ft. Dés v. lt. 1471. május 12-i és 1473. augusztus io-i oklevelek. 59 Iványi, Bihar... 121, 124—25. 60 L. alább a függelékben a káptalani vámtarifa szövegét. 61 Siebenlinder tarifa, Kováts F., Nyugat-Magyarország áruforgalma a XV. században (a továbbiakban: Kováts, Nyugat-Magyarország. . . ) Bp. 1902, 211— 12. — A jogkönyv adatait 1. az idézett Mollay kiadásban, 195—7. 62 Ember Gy., Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. VIII. köt. Bp. 1958, 329—331. Vő. Zur Geschichte des Außenhandels Ungarns im XVI. Jahrhundert. Studia Historica, 44 (i960) 15—16. — Kubinyi i. m. 105. 63 R. Manolescu, Schimbul de märfuri dintre Tara Romîneasca si Brasov ín prima jumatate a secolului al XVI-lea, Studi si matériáié de Istorie Medie, Vol. IL 1957, h. n. 116. kk. 64 Havasalföldi marhaimportunkra 1. Manolescu i. m. 65 K. O. Müller, Welthandelsbrauche. Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit V. köt. Stuttgart 1934, I

4°66 A bor mind bel-, mind külkereskedelmünk egyik jelentős árutétele volt. Pl. 1466-ban Budán vásárolt szerémségi bort rabolnak el Heves megyében. (Dl. 16 444.) A XV. század közepén a pozsonyi harmincadon kivitt áruk vámértékének 23,21 %-át képezte a bor. Kováts, Nyugat-Magyarország, 197. Unnék ellenére a bor behozatali tétel is volt, mégpedig éppen Pozsonynál. A XV—

XVI. század fordulóján Pozsony várossal szemben pereskednek budai polgárok és egyes feudális urak, mert Bécsből behozott boraikat a pozsonyiak lefoglalták. OL. Ft. Pozsony v. lt. 2218, 2221, 2232, 2234, 2235 stb. A borok közül a legdrágább a szerémségi volt, amit Szegeden át szállítottak Erdélybe és a Tiszántúlra. (Molnár i. ni. 144.) Kereskedelmi útja ezek szerint a Tisza és a Maros völgye volt, és így a bor átmenő forgalma elkerülte Vár adót. 218