Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

saiban is részesülő fővárosi polgárok voltak a leginkább érdekelve.

14

* Ők is elsősorban külkereskedelemmel foglalkoztak. Élőállatot exportáltak és cserébe posztót hoztak be.

145 Budai polgárok alföldi legelőket béreltek, ahol — nyilván export céllal — szarvasmarhát tenyésztettek.

146 Iparuk országosan jelentős volt, még bányavárosi céhek is a budai céhszabályokat veszik át.

147 Úgy látszik, hogy maga az uralkodó is elő kívánta segíteni Buda és Pest gazdasági vezető szerepét a többi város rovására. Pozsony városa pl. elveszti Mátyás idején az árumegállító jogát,

148 s ezáltal felszabadul Buda számára a nyugatra vezető útvonal. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Budán meginduljon a kereskedelmi tőke felhalmozódása.

149 Ezért nem véletlen, hogy nemcsak a vámperekben az övék a vezető szerep, hanem a későbbi időkben is valahányszor sor kerül a városi rend egységes fellépésére, ők szervezik meg. 1504-ben a marhakereskedelem ügyében hozott törvények ellen körlevéllel fordulnak a városokhoz,

150 1511-ben pedig a különféle városokat ért sérelmek ügyében közös kérvényt intéznek az uralkodóhoz.

151 A Jagelló-korban a főváros szerepe tovább erősödött, és nőtt a kereskedelmi forgalom is.

152 A belső piac fejlődését igazolják azok az adatok, amelyek a budai mértékegységeknek országos mértékegységgé válására mutatnak. A budai márka ugyan már a XIII. századtól kezdve fokozatosan elterjedt,

153 a Jagelló-korban azonban Buda gabona és bormértékének elterjedéséről hallunk. Pozsony megye 1525 táján határozatot hozott, hogy ezentúl a vármegyében egységes mérték legyen, és ezért a budai mértékeket veszik át. II. Lajos jóváhagyta ezt a határozatot, sőt elrendelte, hogy Pozsony városa mint királyi város szintén vegye át. A mértékeket pedig Bekény Benedek királyi ítélőmesterrel a király maga küldte le a városnak.

154 Mindez valószínűvé teszi, hogy a mohácsi katasztrófa és Buda nem sokkal később bekövetkezett eleste nélkül a fejlődés nem állott volna meg, és nálunk is kialakulhatott volna egy, a Habsburgkorinál erősebb és egységesebb városi rend. Eredményeinket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a XV. század második felében a belső piac fejlődése lényegében még csak egyes országrészekre kiterjedő piackörzetek létrejöttéig jutott el. Az országos piac fejlődése egyelőre még csak a külkereskedelmi forgalom árucikkeiben kezdett jelentkezni. Ennek következtében a városok közti politikai kapcsolat csak egyes országrészeken belül hozott létre közös szervezeteket, országos városi rendi kapcsolat még nincs. A tárnokszék azáltal, hogy a budai jogú városok kisajátítják, a fejlődés akadályozójává lesz. Az országos piac meglevő elemei Mátyás kincstartóját a rendi összefogás megkísérlésére bírják, azonban a megfelelő feltételek hiánya ezt a kísérletet kudarcra ítéli. A piac további fejlődése elsősorban a főváros polgárainak használ, akik ezért a rendi fejlődésben is érdekeltté válnak.

155 Végül még meg kell jegyeznünk, hogy a további fejlődés szempontjából nem tarthatjuk szerencsésnek, hogy az országos piac forgalmában nem a hazai iparcikkek, hanem a behozatali cikkek és az állatkereskedelem vitte a vezető szerepet. Az állatkereskedelem jelentősége 14 Tanulmányok Budapest múltjából 209