Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

elősegítette a feudális urak tőkefelhalmozódását, bár korszakunkban ezek tőkéjüket még rendszerint azáltal hasznosították, hogy csendestársként léptek be budai kereskedők üzleteibe.

156 A későbbi korszak fejlődésétől függött, hogy ez a jelenség majd a kereskedelmi tőke erősödését fogja-e elősegíteni, vagy nem. Úgy hisszük végül, hogy tanulmányunk alapján világosabb képet kapunk arra vonatkozóan, hogy Mátyás politikája városbarátnak, vagy városellenesnek tekinthető-e. Polgári történészeink közül Kovát s Ferenc tartotta Mátyás politikáját városellenesnek. Szerinte többek között ez a városellenes politika gyakorolt visszafejlesztő hatást a pozsonyi városgazdaságra.

157 Ezzel a megállapítással szemben Szekfü Gyula foglalt állást.

158 Mindketten túl nagy jelentőséget tulajdonítottak Mátyás személyiségének. Valójában Mátyás városi politikája egyértelmű volt: az uralkodó, híven a feudális összérdekhez, annak képviseletében járt el. A városokat kizárólag fiskalitási célból támogatta, csak a jelentős, sok várost érintő vámperekben, ahol a vámmérséklés érezhető megkönynyebbülést hoz a városoknak, áll az oldalukra. Támogatását a király az adózás terén mindjárt ki is használja. Kérdés, hogy kormánya „városvédő" és ,,városellenes" (adóprés!) intézkedései közül melyiknek volt nagyobb jelentősége. Mivel a gazdasági fejlődés még nem tette lehetővé az egységes városi rend létrejöttét, úgy hisszük, hogy a túlzott adóprés csak ártott a városi fejlődésnek.

159 Egyedül a főváros számára hozott a központi kormány állandó Budához kapcsolása és a kereskedelme elé tornyosuló akadályok megszüntetésével Mátyás uralkodása hasznot. Ezek a jelenségek hozzájárultak a főváros szerepének erősödéséhez. Buda városa ezért jogos öntudattal írhatta egyik 1498-ban kiadott oklevelében: „Deus . . . hanc ipsam Civitatem Budensem (ad quam, propter honorificum et notabilem situm, ac fundationem, Reges Hungáriáé pro tempore existentes, Praelatique nihilominus Barones dicti Regni Hungáriáé, Nobiles et Magnates convenire, et communiter residere consveverunt) adeo praefecit, ut quemadmodum eadem ipsa Civitas Budensis inter caeteras istius Regni Civitates Solium Regale, Thronusque Regius appellatur; sic etiam eaedem Civitates dicti Regni Hungáriáé ad ipsum recursum habent et confluunt. . ,"

160 A kiadatlan káptalani vámtarifa szövege Series autem et continentia dicti registri antiqui, ipsis tunc tempore inquisitionis veritatis premissorum oblati, sequebatur esse talis. Item primo ab uno quolibet curru sarcinato consuevit exigi unus fertő per quatuor denarios grossi compuntandus transeunti civitatem; item si currus intrans se exoneret et post residuum pannorum iterum in currum reponens redire ad partes voluerit, de retransportandis rebus nichil soluet, sed de venditis pannis secundum qualitates petiarum panni soluet hoc modo: silicet (!) de Bruxella longi, Ippry brevi et de quolibet 210