Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

polgár, akinek azonban a jelek szerint a városi polgárságban is voltak rokonai.

138 Szemben egyszerű származású hivatalnok kortársai nagy részével, mint Bakócz Tamással vagy Nagylucsei Orbánnal, birtokszerzéseiről, családjának a feudális nemességbe való emeléséről nincs adatunk. Bbben pontosan megegyezik a másik Kálmáncsehiből származó hivatalnokkal, a többnyire szülőfalujáról Kálmáncsehinek nevezett Németi Domokos fehérvári préposttal.

139 Kálmáncsehi-Németi Domokos birtokszerzésére nincs adatunk, testvére, János pedig csak székesfehérvári polgár, aki nem válik feudális úrrá, mint az Krdődyek vagy a Nagylucsei Dóczyak.

140 Handó és Kálmáncsehi, úgy látszik, vagyonukat elsősorban a művészetek és az irodalom pártolására fordították. Valószínűleg rokonságban álltak egymással, hiszen Handó budai házát Kálmáncsehi örökölte.

141 A városi adótárgyalási meghívások, amelyek vitán felül Handó szándékából eredtek (az ő kincstartósága alatt kezdődtek) a kincstár érdekein túlmenően a városi rend szervezésére irányuló kísérleteknek is tekinthetők. Emellett szól az a körülmény is, hogy — mint láttuk — Handó Vitéz János neveltje és tanítványa, Vitéz pedig a rendi fejlődés híve volt.

142 Csak míg Vitéz elsősorban a köznemesség szerepét akarta előtérbehelyezni, a polgári Handó, úgy látszik, már tovább ment, s a városokat próbálta megszervezni. Rövid két és fél évi kincstartóság után Mátyás bizalma Handót a főkancellári székbe emelte, és ezáltal ő lett az ország főhivatalnoka, azonban nemsokára meghalt. Mint láttuk, Handó terve nem sikerült, de nem is sikerülhetett. A magyar városokat csak akkor lehetett volna egységes szervezetben összehozni, ha ennek meg lettek volna a gazdasági előfeltételei. Az egységes országos piacnak még csak csíráit találjuk. A nagyváradi vámper pontosan megmutatja a meglevő elemeket, de az egység korlátait is. Az egyes országrészek közötti kereskedelemben ekkor még kizárólag a külkereskedelmi forgalom árucikkeinek volt jelentősége. Ez persze érdekeltté tette a városok felső, külkereskedelemmel foglalkozó rétegét a szövetkezésben, azonban a polgárság nagy tömegei közömbösek maradtak, és ezért a széthúzó erők még jelentősebbek voltak. Természetesen a további fejlődés a belső piac kialakulása irányában haladt, és az uralkodó további támogatása a rendi fejlődést is siettethette volna. Mátyás idejében azonban az uralkodói támogatás önmagában, gazdasági alap nélkül nem érhetett el eredményt. Alatta még az egyes országrészeken belül kialakult városszövetségek is csak részben voltak gazdaságilag megalapozottak. Ellentétek mutatkoztak az öt városon belül, de hasonló volt a helyzet a szászoknál is. Az universitas létrejöttében meglevő gazdasági alapokon az uralkodói hatalomnak a fejlődést siettető szerepe volt, azonban midőn Mátyás halála után ez a felülről jövő jótékony behatás elmúlt, az universitas válságba került. A tovább erősödő gazdasági fejlődés következtében azonban a szászok most már saját erejükből ki tudták heverni a krízist.

143 A városok közül az egységes piac létrejöttében és a polgárság rendi egyesülésében a szerencsés földrajzi helyzetű és a királyi székhely áldá208