Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

hívásra adataink. A városi adótárgyalási meghívások emlékeztetnek Zsigmond ismeretes 1405. évi városi gyűlésére. Fel kell vetnünk azt a kérdést is, hogy nem volt-e kapcsolat a városok országgyűlési meghívásainak megritkulása és az adótárgyalási meghívások bevezetése között? Bár ezt igazolni nem tudjuk, az a tény, hogy a Jagelló-korban újból rendszeresen meghívják őket az országgyűlésekre, az adótárgyalási meghívások pedig, mint látni fogjuk, eltűnnek, elgondolkoztató. Az első ilyen adótárgyalási meghívás 1476. szeptember 8-án, a nagyváradi vámper megkezdése után, két nappal az első ismert perbeli terminus előtt kelt, ami önmagában véve is érdekes, hiszen ekkor avatkoztak be Buda és magyarországi társai a perbe. A második meghívás, 1478. június 28-án nem sokkal a vámperek győzelmes befejezése után kelt. Ez alkalommal a szászokat is meghívják. Fel kell tennünk, hogy ezeknek a meghívásoknak kapcsolatban kellett lenniük a vámperrel, rendszeressé válásuk esetén pedig a városok rendszeres közös gyűléseivé alakulhattak volna, amelyből egy külön városi kamara fejlődhetett volna ki. A városok azonban nem értékelték ezt a lehetőséget. Kevés közös problémájuk, gazdasági érdekegységük volt még, és így nem vállalkoztak arra, hogy az adó megajánlása fejében egységes fellépéssel közös előnyöket csikarjanak ki az uralkodótól. így, noha ezek a városi gyűlések a kincstár számára többnyire eredménytelenül zajlottak le,

129 csak az uralkodó és kincstartói erőltették, s a Jagelló-korban meg is szűntek. A Jagellókorban az adót továbbra is a régi módon szedték. Az uralkodó felszólítására és a végrehajtási utasítást tartalmazó kincstartói parancsra fizették ki a városok a kivetett adót többnyire a helyszínen a kincstartó familiárisainak. Minden királyi város, akár tárnokszéki volt, akár nem, általában egyazon napon kelt adózási parancsot kapott, ami azt mutatja, hogy a kormány és a kincstár továbbra is egységes rendnek tekintette a városokat, függetlenül bírói hovatartozásuktól.

130 Mind a nagyváradi vámper megkezdése, mind pedig az első két városi adótárgyalási meghívó a Somogy megyei Kálmáncsehi mezővárosból származó Handó György kincstartósága idejére esett.

131 Mivel a kincstartó a királyi tanácsban a városi ügyek illetékes előadója,

132 az uralkodónak a vámperben elfoglalt városvédő magatartása valószínűleg Handó sugalmazásából származott. Handó Ernusztot követte a kincstartóságban, az első adat 1476. április 20-án nevezi kincstartónak.

133 Már a vámper előtt is eljárt vámügyekben városok oldalán. 1476. augusztus 7-én a kolozsvári polgárok javára feudális földesurakkal szemben az ő relatiója alapján intézkedik a király.

134 Jelentős reformokat hajtott végre a korábban alkancellárságot viselt Handó a kincstári adminisztrációban is.

135 A nagyváradi viszonyokat személyesen ismerhette, hiszen az évekig váradi püspök Vitéz János neveltje volt,

136 testvére, Gergely pedig a nagyváradi káptalan tagja, nagyváradi kanonok, aki azonban még a vámper megkezdése előtt, 1473-ban meghalt.

137 Ez a művelt, osztrák és olasz egyetemeken végzett volt diplomata életfelfogásában, úgy látszik, a polgársághoz állt közel. Származása szerint mezővárosi 207