Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

egyházi testületével szemben nyertek elégtételt. Még egy hasonló lefolyású és eredményű vámper volt a XV. század végén: a zsitvatői. Ezt a vámpert — az 1470-es évek előzményei után — 1494-ben indította Sánkfalvi Antal nyitrai püspök, a királyi udvar egyik befolyásos tagja

92 Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, Pozsony, Komárom városok polgárai és a budafelhévíziek ellen, mivel a nyitrai püspökség zsitvatői vámját nem fizették. Az 1496. évi Szt. György-napi oktávák alkalmával Zápolyai István nádor ítélőszéke elé került az ügy.

93 A püspök vámjogának alapja II. Géza király 1158-as kiváltságlevele volt,

94 amelyet több uralkodó később megerősített. Ennek ellenére a nádori bíróság a városoknak adott igazat. Indokolásában — amely jogi mestermű, egyike a magyar középkor legszebben felépített, leglogikusabb ítéletleveleinek — bebizonyítja, hogy a nyitrai kiváltságlevél, ha nem is hamis, de hitelessége kétségbevonható. Ettől függetlenül arra hivatkozva, hogy a városok kiváltságlevelei még I. Istvántól kapott privilégiumokat említenek (Székesfehérvár), tehát Géza király kiváltságlevele, mely későbbi, érvénytelen a városokkal szemben, elveti a püspök keresetét. Bár ezt a pert a városok teljes joggal nyerték meg — hiszen ahogy Karácsonyi és Szentpétery igazolták, a nyitrai kiváltságlevél valóban hamis volt —, ismerve a városok és az egyházak közötti vámviszályok lefolyását, a per megnyerését a városok nyilván nem az oldalukon álló jognak, hanem — akár a nagyváradi perben — az összefogásnak köszönhették. Ez a városi összefogás segítette Budát és társait mindkét nagy vámperben. Az egyház érdekének olykor háttérbe kellett szorulnia, s ezt előmozdította a városok összefogása, a maga korlátai között is. 4. Kísérletek a polgárság renddé szerveződésére A városoknak a feudális állam bíróságai előtt az egyházak felett a vámperekben elért győzelméhez hozzájárult az államhatalom támogatása, annak az államhatalomnak a támogatása, amely az egyes városok és egyes egyházak közti ellentétekben többnyire nyíltan az utóbbiakat védte, vagy legjobb esetben semleges álláspontot foglalt el. A városok tehát egységes fellépéssel gazdasági téren meg tudták szerezni a király támogatását, kérdéses azonban, hogy volt-e ennek politikai téren valamilyen kihatása. E kérdés megválaszolásához ismernünk kell a városi rend fejlődését a XV. század második felében. A régi történetfelfogás szerint a polgári elemet Zsigmond király tette országrenddé az 1405-ös országgyűlés alkalmával. Mályusz Elemér azonban bebizonyította e nézet tarthatatlanságát.

95 Valójában a városok országrendi szereplése a Zsigmond halálát követő zavaros időszakban kezdődött. Ezekben az években rendszeresen meghívták a városokat az országgyűlésekre, ahol megbízottaik által képviselve megjelentek, és bizonyos szerepet is játszottak.

96 Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a városok az országgyűlési szereplés jelentőségét nem ismerték fel,

97 hanem sokkal fontosabbnak tartották egy, a feudális erőktől viszonylag 203