Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226
független, saját bíróság létesítését. Ezt el is érték a XV. század közepén. Ekkor szorulnak ki végleg a tárnokmesteri bíróságból, a városok legfelsőbb ítélőszékéből a nemesi bírótársak, és ezáltal a tárnokszék teljesen polgári jellegű bírósággá alakul. Kialakul a tárnoki jog, amelyet Buda jogából fejlesztenek ki. 98 Statútumai szerint a tárnokszék csak Buda városában ülésezhetett, ülnökei pedig Buda, Kassa, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa és Eperjes városok képviselőiből kerültek ki, akikhez Mátyás idején a pestiek járultak nyolcadiknak. A tárnokszék, melyhez az ország legjelentősebb kereskedővárosai tartoztak, kitűnő eszközt jelentett a polgári rendi törekvések számára, mutatta a polgárság erejét, amely lerázta magáról — igaz, csak bíráskodás terén — a feudális erők befolyását. Nem szabad azonban túlbecsülnünk a tárnokszék jelentőségét. A XV. század második felében a részt vevő városok sem értették még meg teljesen, hogy milyen fontos számukra a saját bíróság. Gyakori a részvétlenség a bírósági üléseken, úgyhogy szabályozni kellett a határozatképességet (legkevesebb öt város küldöttének kell jelen lennie), és bírságot kivetni a megjelenést elmulasztók ellen." Egymás közti ügyeikben sem tartották a tárnokszéket egyetlen bíróságnak. Különösen jól mutatja ezt Eperjes tárnoki város 1471. évi panasza. Noha Eperjes kiváltsága értelmében a város minden bíróság, kivéve (az első helyen említett !) személynök, vagy a tárnokmester hatósága alól fel van mentve, mégis — a szintén tárnoki város — Kassa az eperjesieket ,,non in dicte nostre personalis presentie vei magistri thavarnicorum nostrorum, sed aliorum quorundam iudicum presentiam in causam convenissent". 100 Számos hasonló esetet hozhatnánk fel, csak egy példát említünk még Buda történetéből: a város és Pozsony között a XV. század végén a pozsonyi árumegállító jog gyakorlása miatt kitört viszályban Ulászló király a feleket saját maga (és úgy látszik nem a personalis) elé idézi. 101 A tárnokmesterről szó sincs. A tárnokszék jelentőségét a polgárság nem ismeri fel. Ezt mutatja az is, hogy onnan sok olyan tekintélyes várost kizártak a XV. század közepén, amelyek a nemesi bírótársak teljes kiszorulása előtt odatartoztak, és bírótársakat delegáltak, mint pl. Esztergom, Iyőcse, Székesfehérvár, és a bányavárosok. 102 Ezek közül egyesek, mint Székesfehérvár, Esztergom és Iyőcse ezentúl közvetlenül a királyi személyes jelenléthez fellebbezték pereiket, és elérték mentességüket a tárnokszék alól. Később ebből egy másik városi fellebbviteli forum, a személynöki szék alakult ki. 103 Külön bírói szervezeteket hoztak maguknak létre mind az alsó-, 10 * mind pedig a felső-magyarországi bányavárosok 105 és az erdélyi szászok is. 106 A személynök viszont nemcsak a személynöki városok ügyeiben lett fellebbezési fórum (másodfokon), hanem harmadfokon ítélkezett a tárnoki városoknak a tárnokszéktől, vagy a bányavárosoknak a bányavárosi fellebbviteli széktől fellebbezett ügyeiben. A felsorolt, a tárnokszék hatósugarából kikerült városok gazdagság és erő szempontjából vetekedhettek a tárnokszékiekkel! Ezért igazat kell adnunk ifj. Szent204
