Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

dája. A XIV. században a kassai kereskedők még rendszeresen jártak Erdélybe, azonban a XV. században csak Váradig utaztak, és ott cserélték el áruikat erdélyi árukra.

42 A váradi vásároknak ezt a közvetítő jellegét a kortársak is világosan látták. Nem tartották közönséges vásárnak, egy piackörzet központjának. A vámperben kiadott okleveleket szerkesztő jogászok ügyeltek arra, hogy a váradi vásárokat meg lehessen különböztetni a többi vásároktól. Többnyire nem fórumnak vagy nundinának nevezik, hanem locus cambii seu permutationis, cambium seu permutatio rerum mercimonialium, commutatio rerum venalium névvel emlegetik.

43 A váradi vásároknak ez a piackörzeteket összekötő szerepe különösen szükségessé teszi annak megállapítását, hogy mely áruknak volt a legnagyobb jelentősége ezeken a vásárokon. A váradi vásárokon előforduló legfontosabb áruknak ugyanis nemcsak egy piackörzetre, hanem az egész belső piacra jellemzőnek kellett lenniük, hiszen három (illetve Pozsonyt is ide számítva négy) nagy gazdasági körzet kereskedői fordultak meg itt. Szerencsére módunk van erre a kérdésre választ adni, mégpedig a vámtarifák összehasonlítása útján. A perben ugyanis két vámtarifa szerepelt, a káptalan által 1476-ig használt „antiquum registrum"

44 és az 1478-as Ország-féle tarifa. Ez utóbbit a nádor a városok kérésére és javára, speciális királyi utasításra adta ki, tehát a városok gazdasági érdekeit szolgálta. A két tarifa összehasonlításával ezek szerint megismerhetjük azokat az árukat, amelyek vámmérséklése leginkább szolgálta a városok érdekét. Az összehasonlítás előtt azonban foglalkoznunk kell a vám jellegével és az első tarifa korával és hitelességével. A váradi káptalan XIV. századi statútumai szerint a káptalan Váradon kétféle vámot szedett: vásár- és kapuvámot.

45 A Szent Jánosban 1476. augusztus 20-án tartott Bihar megyei vizsgálat is ezt igazolta. A vizsgálat alatt ugyanis az első tanú, Sztári János vallomását, hogy a káptalan a városba érkező minden kereskedőtől „tributum portarum et fori exegisset et exigi fecisset iustum", mind a hatvankét tanú megerősítette. Bonyolulttá teszi az ügyet azonban, hogy Sztári vallomása elején előadta ugyan, hogy a káptalan a vámot, ,iuxta seriem et formám cuiusdam veteris et antiqui registri inferius presentibus verbotenus transcripti, quod ab olim habuit" szedte, vallomása végén viszont azt állította, hogy ,,ita videlicet, quod a singulis mercantiis unum florenum auri valentibus, singulum denarium talismodi monete, cuius centum denarii unum florenum auri valent, et supra ad eundem numerum de singulis mercantiis, necnon de aliis rebus venalibus iuxta exigentiam rei tarn vendite, quam empte exigi fecisset." Sztári vallomását — Árthándy Balázs kivételével, aki azt vallotta, hogy nem tudja, ,,si aliquando ipsum capitulum contra registrum excessisset, an ne" — az összes tanú megerősítette, sőt a két egykori vámszedő, Mezőgyáni Pál és Szeléndi Antal is azt vallotta, hogy a régi registrum szerint, és ordine superius memorato szedte a vámot annakidején.

46 Az ordo superius memoratus nyilván azonos a Sztári által említett egy százalékos érték194