Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

esetében a nagyváradival majdnem egy időben folyt első zsitvatői, az 1492-es második nagyváradi, és az 1496-os második zsitvatői vámperek indokolásai és ítéletei alapján

37 szinte biztosra vehetjük, hogy ezek a városok a vámperben megerősítették teljes vámmentességüket. Kiváltságleveleik ugyanis a vámmentességet nem új, hanem közismert régi jognak állították, amelyre vonatkozó eredeti kiváltságleveleik elvesztek, így fel kellett tételezni, hogy megelőzték az 1203-as váradi privilégiumot, tehát a káptalannak adott vámjog nem sérthette a városok régi mentességét. A nagyváradi káptalan látszólag megnyugodott az ítéletben, de jogai fenntartására különböző hiteleshelyek előtt több ízben tiltakozást jelentett be.

38 Mátyás halála után pedig elérkezettnek látta az időt arra, hogy jogait érvényesítse. A személynöki bíróság előtt perbe fogta az erdélyi városokat. A magyar városok újból beavatkoztak a perbe, ezúttal azonban csak Buda, Pest, Kassa és Bártfa. A király először személyesen kívánt Nagyváradon ítélkezni az ügyben, később azonban mégis a személynöki bíróság mondta ki — több perhalasztás után — az ítéletet. Átírta a káptalan tiltakozását, amelyben a kanonokok előadták — majdnem az 1477-es tiltakozással azonos szavakkal —, hogy Mátyás városai iránti kedvezésből nem iuris ordine observato, quam absoluta sua potentia hozatta meg a nádorral az ítéletet. Ugyancsak átírta a bíróság a káptalan bizonyító oklevelei közül azoknak a többségét is, amelyeket a nádori törvényszék hallgatással mellőzött: így az 1476 -os vizsgálatot. Mivel a vizsgálat igazolta, hogy a káptalan valóban jogosan, a bemutatott régi tarifa alapján szedette a vámot, a városok a vizsgálattal szemben alaki kifogással éltek. Szerintük ugyanis a vizsgálat érvénytelen, mert proclamata congregation történt inquisitio esetén az ország szokásjoga szerint az ellenfelet is meg kellett volna idézni, ez esetben pedig ez nem történt meg. A városok érvelését elfogadta a személynöki bíróság, és Ország Mihály ítéletét új ítélettel erősítette meg.

39 Újabb ítélettel erősítették meg jogaikat Buda, Pest és társaik is.

40 2. A nagyváradi vámtarifák Az előbbi fejezetben röviden összefoglaltuk a vámper lefolyásának történetét, azonban szándékosan nem tértünk ki a legfontosabb kérdésre, a nagyváradi vásároknak és az itt szedett vámoknak a jelentőségére. A nagyváradi vásárok jelentőségét földrajzi helyzetük adta meg. Várad Magyarország több piackörzetének érintkező pontjánál feküdt, amelyek között ezért Nagyvárad volt a természetes árucsereközpont.

41 A vámper maga is teljes mértékben ezt igazolja. Az erdélyi kereskedővárosokon kívül az ország központjában fekvők (Buda, Pest, Fehérvár és Ráckeve), az északkeleti felvidékiek (Kassa, Eperjes, Bártfa és Iyőcse), sőt nyugatmagyarországiak (Pozsony) is részt vettek a vásárokon. A kereskedők zöme megelégedett azzal, hogy áruit Váradra vigye, ahol eladta és helyette ott szerezte be, amire szüksége volt. Különösen jól igazolja ezt Kassa pél13 Tanulmányok Budapest múltjából 193