Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

gét ismeri el az oklevél. Egyéb szolgáltatásokat nem említ, csak a terragium mértékét állapítja meg három pondus finom ezüstben, amit a hospesek Szent Mihály nyolcadán, tehát okt. 6-án évenként lefizetnek. Ezenkívül még a földesuraknak karácsonykor és húsvétkor szokásos ajándék (. . . munera deferent sicut dominis terre consueuerunt exhibere) szolgáltatását rendeli. Egyéb haszonvételi jogot, természetesen a már meglevő regálékon kívül a királyi oklevél nem említ. A korviszonyokhoz mérten liberális intézkedés mögött a puszta, vagy elpusztult Csút föld benépesítésére való törekvést kell látnunk. Ez azonban a szigeti új monostor birtokosainál rendjük külföldön, különösen az Elbán túl és Dél-Franciaországban sok tapasztalatban kiérlelődött telepítési gyakorlatára épülhetett. Az Elbán túli új német területek kolonizálásában élen jártak a szász premontrei monostorok.

56 Auvergne-ben és a I,anguedocban pedig, az angol (aquitániai) és királyi francia területek mindig hadi pusztításoknak kitett érintkezési vonalán a bastide-dk, a megerősített mezővárosok létesítésével igyekeztek ők és a ciszterciek nagybirtokaik hasznosításának új és biztos bázisait megteremteni.

57 Csút monostor alapítása a premontreiek középkori történetének második periódusában történt. Ekkorra az eredetileg saját keze munkájából élő rend, a neki létet adó „apostoli élet" szegénységi mozgalmától elszakadva a teljes feudalizáción már átesett.

58 A királyi monostort tágabb birtokkezelési lehetőségei, a nemzetségi monostorokkal ellentétben, a saját jogú birtoklással ruházták fel. Ez viszont a monostori domínium hasznosításában egészen saját érdekeket tekintő, sajátos szempontokat követő, s az egész Európára kiterjedő rendnek, az évenkénti nagykáptalanokon a magyar kiküldöttek által is megismert tapasztalataival gazdagodott módszerek alkalmazását megengedte.

59 Az bizonyos, hogy ez a telepítési módszer Csút esetében bevált. A legutóbbi évek ásatásai Csút falu helyén (azaz a tétényi Duna-parton) egy középkori méretekben nagy terjedelmű falut tártak fel.

60 Az ásatások során felszínre kerültek a falu templomának romjai. Gerevich László azon a véleményen van, hogy a csúti plébániaegyház a falusi templomok között a legmagasabb színvonalat képviseli. Kérdés az, hogy kinek az érdeme a templom díszesebb építése: a földesúr monostoré-e vagy a falu lakosságáé? A kérdés felvetése nem érdektelen, mert a falu fejlődésének, a monostor és a monostoros falu jogi viszonyainak egyes vonatkozásaiba is bepillantást nyerhetünk. A magától értetődő válasz úgy hangzana, hogy az érdem a monostort illeti. A Magyarországon, úgy látszik, csak lassan szűnő sajátegyház-rendszer a XIII. sz. utolsó negyedében még több-kevesebb joggal helyezné előtérbe a válaszban a templomtulajdonos monostort. De vajon a földesuraság által bizonyos önkormányzattal felruházott falu nem jutott-e néhány lényegesebb egyházigazgatási jog birtokába is, s ezzel kapcsolatban temploma építésében és fenntartásában nem növekedhetett-e érdekeltsége? A szabad papválasztás — mint 18