Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

a veszprémi, majd Mária Terézia korában a jogutód székesfehérvári egyházmegye joghatósága alá.

38 A változás okáról csak feltevéseink lehetnek. A legvalószínűbb ezek között az, hogy a tatárjárás utáni nagy pusztítás elnéptelenítette az esperesség területét, és annak külön testként való beékelődését sem az érseknek, sem veszprémi suffraganeusának érdekei nem tették többé szükségessé. Az átszervezés e folyamatát okleveleink segítségével így ismertethetjük: Ugyanabban az esztendőben, amelyben a csúti monostort először említő királyi oklevelek keltek, tehát 1264-ben, február 13-i kelettel, IV. Orbán pápa László mesternek ,,az esztergomi egyházban főesperesnek", Béla magyar király klerikusának megengedi, hogy főesperességén kívül a győri, veszprémi, vagy pécsi egyházmegyében javadalmat kereshessen.

39 Egy év múlva ugyanezt a Lászlót, még Szent Leusták főesperesét, IV. Béla már az új pápa, IV. Kelemen üdvözlésére küldte. Ekkor bizalmas jegyzőjének (familiarius nótárius) és a királyi udvar követének (apocrisiarius) nevezi.

40 A csúti Szent Leusták főesperesének új javadalom keresése ugyanabban az évben, amelyben a csúti monostor alapítása is kezdetét veszi, bizonyára nem ok nélkül hozható ez utóbbi ténnyel összefüggésbe. László mester, IV. Bélának bizalmas embere idejében tudomást szerezhetett a király szándékáról. Ez viszont azt jelentette, hogy főesperesi javadalma, amely a joghatósági területnek tatárjárás-kori elnéptelenedése folytán értékében amúgy is csökkent, meg fog szűnni. A főesperesség megszüntetése nem ment gyorsan, hiszen a Csút monostorát említő oklevelek 1264-ben keltek, és mégis, a következő év elején László még mindig mint Szent Leusták, azaz Csút főesperese szerepel. De látni fogjuk, hogy a monostor alapítása sem csupán néhány hónapot vett igénybe, hanem évekre terjedő folyamatot jelentett. László főesperes első szerepléséből joggal következtethetünk arra, hogy a javadalomkérést az alapítás tervének komolyabb formában történő jelentkezése indokolta. így a királyi elhatározást, első szóbeli formájában az 1263—64. év telére tehetjük. Ekkor indult meg az alapítás sok évet igénybe vevő folyamata.

41 László mesternek talán személyes része lehetett az új monostor lakosainak kiválasztásában. E feltevés némi bizonyítékául lehetne megemlíteni azt, hogy László minden jel szerint Hont megyei családból származott, és egyik birtoka — Gyerki — a sági premontrei monostor (Ipolyság) közvetlen közelében feküdt. László mesternek egy birtokügyében éppen a sági konvent állított ki oklevelet.

42 A főesperességének utódjává lett prépostság későbbi lakóival, helyesebben azok rendjével így valamelyes kapcsolatban állhatott. Szintén csak puszta feltevésként említhetjük, hogy az új királyi alapítás adományosainak kiválasztásában IV. Béla esetleg bizalmas nótáriusának tanácsával is élhetett. * Az új királyi monostor lakóinak kiválasztását azonos módon indokolja a király Csút és anyamonostora, Turóc alapítólevelében. Két okot 14