Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

esztergomi egyházmegyei méltóságként szerepel, ez csak úgy magyarázható, hogy joghatósági területe — mint a királyi család bárhol levő egyházi alapításai és birtokterületei az egyházmegyei püspöki rendes hatóság alól kivéve — közvetlenül az esztergomi érsek, mint a királyi család főpapja alá volt rendelve.

35 Csepel pedig valóban királyi birtok volt, az Árpádok családi birtoka a honfoglalástól kezdve. Ez külön bizonyításra nem is szorul. A most már archipresbyteriális, tehát régi értelmezésű esperesi templomok kivétele a rendes joghatóság alól, valamint az a tény, hogy e templomok alapítása a magyar kereszténység kezdeteire vezethető viszsza, jogossá teszi azt a feltevést, hogy Szent Euszták esperesi (archipresbyteriális) egyházának alapítója családi birtokán maga az elsőkirály'volt. István királyt az alapítás tényében a kereszténység elfogadtatásának általános politikai programja vezethette; a patrocinium — Szent Euszták — kiválasztásában már személyes szempontok is közrejátszhattak. Szent Euszták és társai legendájának és az Árpádok egyik eredetmondájának (a csodaszarvas) kapcsolatát már másutt tisztázni igyekeztem.

36 A legendában és a mondában egyaránt meglevő szarvasmotívum a keresztény átértelmezésben azt a módosulást hozza, hogy a monda szarvasünő] e a legendában már mint cervus, gímszarvas jelenik meg. Alkalmam nyílt arra is, hogy rámutassak, mily erős szálakkal kapcsolódik a szarvasmonda és Csút egyháza az Árpádok családi hagyományaihoz. Ennek megértésére szolgál, hogy V. István, még mint ifjabb király, a Szent Hubertus tiszteletére alapított garábi monostor szomszédságában levő Ágasvárból keltez több oklevelet. Garábot egyébként a Kökényes-Rénold nemzetség alapította ii75 előtt, a Hubertus-kultusz területéről, az Ardennekben fekvő, és Raynald de Bar által alapított Riéval, vagy Valroi apátságból hívott premontreiek számára. A garábi monostor patrociniumát minden bizonynyal a Hubertus-legenda egyes jeleneteinek megfestésével is megtisztelték. Hubert legendájában pedig szintén szerepel egy szarvas-csoda jelenet, így lehetséges, hogy a IV. Béla alapítását befejező V. István egy másik premontrei monostoregyházban — Garábon — látott egy Szent Hubertus ábrázolást, s mivel ez ikonográfiái kompozíció tekintetében valóban sok azonosságot mutathatott az Euszták-legendába átvitt családi monda elképzelésével, az új monostor lakóit, a premontreieket Szent Euszták különös tisztelőinek mondja.

37 * A patrocinium kiválasztásának ily módon történt tisztázása a csúti I. István-kori „ecclesia baptismalis" valóban kiemelt helyzetét mutatja. E kiválósága méltán tette papját a Nagysziget egyházi szervezetének vezetőjévé, előbb archipresby

terré, később archidiaconussá. A magyar szóhasználat azonban mindkét latin szót a legősibb egyházi terminológiában már meggyökeresedett „esperes" szóval fejezte ki. 1265 után nem is szerepel többé az esztergomi egyházmegye főesperesei között Szent Leusták főesperese. Ezzel egyidejűleg az egykori főesperesség egész területe is megszűnik az érseki megye tartozéka lenni. Csepel mindenestül átkerül 13