Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

25-én diplomáciai kiküldetésben van IV. Jenő pápánál;

182

1450. júl. 31-én Hunyadi János kormányzó kér javadalmat káplánja, Pál fia Tamás részére;

183 1453-ban V. Iyászló a kolozsvári plébánost capellanusának nyilvánítja,

184 1455. jan. 30-án pedig főkáplánja (supremus capellanus), Kaposi Miklós küküllői főesperes kér engedélyt a pápától két beneficium tartására.

185

1480-ban a kápolna épülete is szóba kerül: a Buda környékét pusztító aszály idején a budaszentlőrinci pálosok könyörgő körmenetet vezetnek Budára, a királyi kápolnában misét mondanak, Mátyás pedig a Zsigmond-palotában megvendégeli őket.

186 1483-ban egy pápai követjelentés emlékezik meg arról, hogy a király „övéinek dicsőséges szokása szerint ünnepélyes misét mondatott kápolnájában igen sok főpap és nemes jelenlétében".

187 VIII. Ince pápa 1485. febr. 12-i motu proprio-jából megtudjuk, hogy e kápolna a királyé és királynéé (capella regis et regine), papi testülete pedig 40 főt számlál. A pápa kedveskedni akarván Mátyásnak, meghagyja a modrusi püspöknek: akár mások útján is gondoskodjék, hogy mindazok a kápolnájukban szolgáló világi papok és szerzetesek, akiket a király vagy a királyné egyszerre vagy különböző időben ajánl, Magyarország területén, a pápai kamarának járó annata lefizetése mellett, egyenként egy, két vagy három világi vagy szerzetesi javadalom birtokába jussanak.

188 Ez az adat azért értékes, mert arra enged következtetni, hogy Mátyás és Beatrix kápolnájának az átépítése már befejeződött, személyzettel való ellátása vagy annak kibővítése pedig éppen folyamatban van, s a pápa, kéretlenül, ebben a gondjában kíván segíteni a királyi párnak. Ilyen nagy létszámú személyzetre főleg a kórus, elsősorban az énekkar miatt lehetett szüksége a kápolnának, amit Bonfini is megerősít.

189 A kápolna ének- és zenekara legnagyobbrészt kisebb egyházi rendeket felvett clericusokból állott. Bizonyítja ezt Mátyás 1489. okt. 7-i supplicatiója, melyben arra kéri a pápát, mentse fel ez alól az akadály alól kedvelt énekesét, Bisth Jánost, aki, megváltoztatva eredeti szándékát, meg szeretne nősülni.

190 Mátyás kápolnája énekeseiről (capelle nostre cantores) emlékezik meg egyszer;

191 Bertrandus Constabilis ferrarai követ 1489. nov. 17-én arról értesíti Hercules herceget, hogy a király a török szultán által neki ajándékozott Alamizsnás Szent János ereklyéit nagy ünnepség keretében kápolnájában helyeztette el,

192

1489. dec. 16-án pedig a római király követségének, illetve a bajor hercegnek dec. 8-i fogadtatásáról s a királyi kápolnában (,,nela capella sua") hallgatott ünnepélyes miséről számol be jelentésében.

193 Újabb (?) titulusával Bonfininál találkozunk, aki egyik helyén azt írja Mátyásról, hogy a Várban, a Duna felől kápolnát (ediculam) emelt,

194 másutt meg azt mondja, hogy kápolnáját (cellám) Jézus Krisztusnak, a Megváltónak szenteltette.

195 II. L-ajos 1526. évi számadásainak egyik tételében azt olvassuk, hogy a királyi kápolna Szent Jánosnak a nevét viselte.

196 Eredeti titulusával (Szűz Mária) újból, mint láttuk, a XV. század végén (1498) a budai káptalan ismertet meg bennünket, meryre aztán teljes világosságot Szeremi György derített azon közlésében, hogy Mátyás az I. I^ajos által alapított és Szűz Mária mennybeviteléről nevezett 130