Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

kápolnában eskette meg nagyjait arra, hogy természetes fiát, Corvin Jánost teszik meg majd királyukká.

197 Mármost mi a valóság a várkápolna névadójának a kérdésében? Tekintve, hogy (mint a Zsigmond-prépostság esetében tapasztaltuk is) egy kápolnának vagy templomnak több védszentje is lehetett, a titulus használatában pedig idővel eltolódás (csere) is lehetséges,

198 úgy véljük, hogy kápolnánk is, múltjának egyes fázisaiban, az eredeti és hivatalos mellett (assumptio), az idézett források által említett valamennyi titulusát viselhette. Az Anjouk és utódaik alatt Szűz Máriáról, Mátyás korában (az átépítés után) a Megváltóról nevezhették a király és látogatói (az 1498-i adatnak és Szerémi közlésének az ismeretében azonban ezt a Bonfini-féle titulust — a cella és edicula kifejezések miatt is — inkább a királynak alább említett magánoratóriumára kell vonatkoztatnunk), Alamizsnás Szent János ereklyéinek a birtokában pedig ennek a szentnek a neve kerül előtérbe, mint erről Hadnagy Bálint, továbbá II. Iyajos előbb említett adata (1526) és más XVI. század eleji források tájékoztatnak.

199 Mátyás kápolnája ,,az Mátyás király palotája" belső homlokzatához csatlakozó (második) árkádos (vár) udvar keleti oldalán, a palotaszárny északi sarkán állott. Az emeleten a könyvtár terme csatlakozott hozzá, belőle pedig ajtó nyílott a király magánoratóriumába. Balogh Jolán úgy véli, hogy Mátyás nem emelt újat, hanem csak egy régebbi kápolnát építtetett át. Gerevich L. budai várásatása során napfényre hozta e kápolna maradványait.

200 Az ő megállapítása szerint is Mátyás csak egy régi kápolnát alakíttatott át,

201 s az átépítési munkálatok 1470-ben fejeződhettek be.

202 Mátyás utódai, II. Ulászló és II. Iyajos nem változtattak udvari kápolnájukon. leírását Pierre Choque (de Bretagne) fegyverhírnöknek a francia királynéhoz írt 1502-i jelentésében olvashatjuk,

203 említésével pedig Remete Szent Pál és Alamizsnás Szent János életrajzaiban találkozunk.

204 Az 1494/95. és az 1526. évi királyi számadásokból az tűnik ki, hogy használata folyamatos, felszerelése gazdag (amit Dzselálzáde is megerősít), szertartásai azonban már egyszerűbbek, személyzete kisebb létszámú és szervezete (már Mátyás alatt) is más volt, mint Zsigmond korában. II. Ulászló kápolnájának a neve: capella beaté Marie virginis in castro Budensi (1498), vagy egyszerűen: capella castri Budensis, capella regia in palacio existens, vagy még egyszerűbben: capella de castro Budensi. Papjai a királyi káplánok: capellani regie maiestatis. Négy megnevezett magyar és egy (névtelen) cseh káplánját ismerjük 1494/95-ből. Van orgonistája, két tubicinatora, egy szerkönyvírója és talán néhány énekese. Elöljárójuk a rector (vagy magister capellae, esetleg a supremus capellanus

205

), aki szerződésben megállapított évi 200 forintot, a többiek pedig időnként ruhát és némi pénzt kapnak a kincstartótól. Ellátásukra még két birtok is szolgál: Dömsöd és Gubacs. A fogyó anyagok beszerzésére (selyem, mécses, olaj, gyertya, virág stb.) és az apróbb javítások fedezésére is a kincstartó ad esetről esetre pénzt.

206 II. Iyajos számadásaiból — (újabb) titulusán kívül — név szerint ismerjük kápol9* 131