Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

ez sem emlékezik meg, valószínűleg azért, mert ezt a tisztet Miklós váci püspök töltötte be.

138 Helyettese (vicecomese) 1418/19-ben János, az egri káptalan kincstartója, aki a kápolna javadalmas kanonokja.

139 Ő sem prépost. Két vezetőjén kívül ez alkalommal megismerkedünk olvasókanonokjával is, aki a kápolnaispánság királyi pecsétjének az őre. Éneklőkanonokjáról a győri káptalan egy oklevele emlékezik meg 1424ben: az olvasókanonoki tisztet töltötte ott be.

140 Negyedik dignitárius kanonokja a custos. Feltűnő, hogy az 1418/19. évi lectornak és őrkanonoknak nincsen külső javadalma, aminek az lehet a magyarázata, hogy ők a kápolnaispánság ügyeinek és kancelláriájának a tényleges (és helyben lakó) vezetői, s egész idejüket ennek a szolgálatára fordítván, javadalmuk és egyéb jövedelmük magából az intézményből való. Az 1429. évi kihirdetésnél az elöljárók közül csak az őrkanonokot találjuk,

141 jeléül talán annak, hogy a lector távollétében ő a capella vezetője. Az 1418-in kívül, amelyből megtudtuk, hogy a beregszászi plébános is kanonokja a prépostságnak,

142 az 1429-es még három köz-kanonokról tájékoztat, kik magisterei a kápolnának. Azt is megtudjuk belőle, hogy két olyan tagja van ezen egyháznak (az egyik presbyter, a másik talán kisebb rendbeli clericus, de mind a kettő minister), akik valamilyen, eddig közelebbről még meg nem határozható (talán karpapi és sekrestyési) feladatot teljesítenek. Természetesen ezek az adatok a kápolnának csak azokat a tagjait említik, akik a kihirdetésnél felkért tanukként szerepeltek; azonban a meg nem nevezettek száma is jelentősebb lehetett, hiszen éppen ők ve(he)ttek részt és segédkeztek az 1418. júl. 4-i kari misén

143 s az 1419. jún. 4-i és az 1429. márc. 13-i zsolozsma nonájában.

144 A királyi kápolna természetesen exempt egyházi intézmény volt, és az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. Kezdettől fogva ő szolgáltatta ki a szentségeket a királyi ^család tagjainak, ,,vagy legalábbis ez az ő felügyelete alá tartozott". Ő koronázza a magyar királyokat, s ő a mindenkori uralkodó plébánosa is.

145 A Rota-döntvény kihirdetése tehát — mint látjuk — értékes adatokat szolgáltat a királyi kápolna szervezetéről, személyzetéről és egyházi funkciójáról. Ez utóbbinak részletesebb elemzése liturgiatörténeti feladat, ezért e helyütt el is tekintünk tőle. * A magyar királyi kápolna feladatkörének másik, művelődésés kormányzattörténeti szempontból fontos, érdekes, nemzetközi viszonylatban pedig egyedülálló része a királyi udvar írásbeli munkájában való részvétel. Mivel (más újabb adataink mellett) a Rota-döntvény kihirdetése e részben is rendkívül értékes felvilágosítással szolgál, korszakunkban pedig éppen oklevéladása révén lép központi adminisztratív intézményeink sorába, a királyi kápolnaispánságnak erről a szerepéről is meg kell emlékeznünk. Effajta tevékenységéről csak a XIV. század középső öt évtizedéből vannak összefüggőbb adataink — azért, mert ebben a korszakában, 125