Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

nyersen, a kápolna teljes felszerelése és művészi kiképzése pedig 1424 táján fejeződhetett be, minek folytán a szintén Zsigmond pártfogásával 1419-ben elnyert váci püspökség birtokában Miklós a cruciferatus jövedelmeiről károsodás nélkül mondhatott le.

127 A királyi kápolna egyes tagjainak a közös vagyonból rájuk eső jövedelme mellett egyéb jövedelmeik is voltak, mint például más káptalanokban élvezett kanonoki vagy oltárigazgatói praebendák, továbbá kancelláriájuk oklevélilletékeiből s a kiküldetésekből származó részesedés. Az 1406-i birtokrendezés előtt, de talán később is, a király familiáris clericusai ellátásban is részesülhettek, az 1397-ben kinevezett 12 esztergomi (kanonok)káplánja részére pedig Zsigmond a helybeli polgárság Márton-napi censusából 400 aranyforintot folyósított.

128 A királyi kápolnáról mint a királyi udvar egyházi intézményéről eddig nagy általánosságban azt tudtuk, hogy a király szolgálatára rendelt papságnak, a király „káplánjainak" káptalan- vagy konventszerű testülete volt, élén pedig a comes capellae, magyarosan: a kápolnaispán állott, aki többnyire megyéspüspök, vagy legalább valamelyik káptalan dignitáriusa, azaz egyéb javadalmat is élvező egyházi férfiú.

129 Állása bizalmi természetű, idejét — egyebek mellett — legnagyobbrészt diplomáciai kiküldetések töltik ki.

130 Emiatt sokszor hosszabb külföldi tartózkodásra kényszerül, de otthon is többnyire a király kíséretében, tehát (egyházi) székhelyén, illetve comesi curiáján kívül található,

131 az intézmény tényleges vezetése ennek folytán másra hárult. Mivel a helyettes ritkán vesz részt a külső (hiteleshelyi stb.) munkában, azért ritkábban is találkozunk vele. 1341-ben procuratornak nevezik. Állása állandó jellegű. Nemsokára már vicecomesnek titulálják. 1347-ben Balázs főesperes látta el ezt a tisztet, tehát neki is van másutt javadalma, egyházi állása. A hatvanas években János budai prépost a capella vicecomese, majd 1374-től 1383-ig ő lép az ispán örökébe. A vicecomesi állás tehát lépcsőfok az ispánsághoz.

132 A királyi kápolna papságát a capellanusok, káplánok alkották, kik között szerzetesek is akadtak.

133 A capellanus szó gyűjtőfogalmat takar: jelentheti a királyi kápolna valamennyi tagját comesével együtt és külön az egyes káplánokat. Presbytérnek is nevezi őket néha egy-egy oklevél.

134 Egyesek közülük a király specialis vagy csak egyszerű káplánjai. Vannak ezenkívül a királynak egyszerű és familiáris clericusai is, akik, úgy látszik, állandóan a király udvarában vagy kíséretében tartózkodnak.

135 A budavári Szűz Mária-kápolna létesítése (1410) és prépostsággá szervezése óta a palotakápolna capellanusai mellé (Zsigmond uralkodásának a végéig a kápolnaispánság keretébe illesztve) az új prépostság kanonokjai és papjai csatlakoznak, akik végső elemzésben szintén káplánok. Számukat leghitelesebb forrásunk, XXIII. János pápa 1410-i bullája sem határozza meg, csak általánosságban egy prépostjáról és meg nem határozott számú kanonokjáról tesz említést.

136 Őrkanonokjával találkozunk legkorábban.

137 Csak az 1418-i Rota-döntvény kihirdetése enged mélyebb bepillantást e társaskáptalan szervezetébe. Prépostjáról azonban 124