Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

is száll benne. A királyi titkos pecsét prothonotariusa ugyanis egy olyan mozgó kancelláriai osztálynak vezetője, amely a nehézkesebb nagy(obb) kancelláriával ellentétben a királyt hosszabb vagy rövidebb útjain is elkíséri.

91 Nem lehetetlen, hogy a királynak ilyen gyakoribb budai látogatásai késztették Miklóst már titkos kancellársága előtt arra, hogy Budán, a királyi curia közelében szerezzen házat. Az 1429. évi kihirdetés szövegéből kiérezhető, hogy az 1410-ben alapított kápolnát külső (curián kívüli) fekvése, nagyobb méretei és nyilvános jellege miatt köz-templomnak is tekintik. Valószínűleg az alapító király is ilyen reprezentatív, káptalani jellegű és nagyobb kíséret befogadására alkalmas kápolnát kívánt a régi és udvari palotakápolnája mellé, amely most már a külső és nyilvános mellett az uralkodó ,,magán"kápolnájává minősült. Véleményünk szerint Zsigmond korára is visszamutató igénnyel e mellett tesz vallomást Pál bártfai jegyzőnek Budáról, 1484-ben, városa tanácsához küldött két jelentése, akinek az volt a megbízatása, hogy egy vámügyükben járjon el az uralkodónál. Marc. 7-én azt írja, hogy a király 4-én érkezett Budára, azóta azonban állandóan tanácskozik nagyjaival, s ő hiába őrködik naponkint reggeltől estig, eddig még nem tudott a felség színe elé járulni. Négy hét múlva azután átadta kérvényét, de akkor sem közvetlenül, hanem úgy, hogy márc. 24-én a Szent Zsigmondtemplom előtt várakozott, s amikor a király kíséretével a palotába tért vissza a vecsernyéről, menet közben nyújtotta át kérvényét Erdődy (Bakócz) Tamás kancellárnak.

92 Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszonyünnepe, s Mátyás és udvara a vigília vecsernyéjével — nem a palotakápolnában, hanem a nyilvános és ünnepélyesebb jellegű Szent Zsigmondprépostság templomában kezdi annak megülését. Egy új, nagyobb és káptalani jellegű királyi kápolnának a létesítése nem volt merész gondolat Zsigmond részéről; talált erre példát közvetlen szomszédainál és rokonainál is. IV. Rudolf például 1356-ban a Mindenszentek tiszteletére emelt bécsi várkápolnáját uralomrajutásakor (1358), VI. Ince pápa hozzájárulásával, egy prépostból és 24 kanonokból álló exempt társaskáptalanná szervezte, amiben apósának, IV. Károlynak a példáját követte, aki már 1344-ben társaskáptalanná fejlesztette prágai várkápolnáját, préposttal és 24 kanonokkal bővítve ki személyzetét. A bécsi „Burgkapelle" már Rudolf számára is szűk volt, azért a Szent István-templomba helyeztette át.

93

Nem lehetetlen tehát, hogy Zsigmondot prágai emlékei ihlették a Szűz Mária, illetve Szent Zsigmond társaskáptalan alapításában. Mint az elmondottakból láthattuk, a két budai királyi kápolna épületére vonatkozó adataink ritkák és erősen össze vannak fonódva. Az oklevelek a „capella" szón általában a kápolna testületét, a királja kápolnaispánság intézményét értik, leginkább pedig a comeseiről emlékeznek meg, függetlenül attól, hogy hány kápolna fölött rendelkezett. A XIII. században a comes capellae országos viszonylatban feje a királyi kápolnáknak, papságuknak és szolgáló népeiknek.

94 A királyi székhely120