Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

nokjai előtt,

43 az 1419. jún. 4-i a budavári királyi kápolnában, e kápolna comesének és kanonokjainak a tanúsága mellett játszódott le,

44 negyedik és utolsó publikálása (1429) pedig a Zsigmond által Budán, nemrégen (noviter) alapított Szűz Mária-kápolnában, e kápolna custosának, néhány kanonokjának és két ministerének a jelenlétében történt meg.

45 Úgy látszik tehát, hogy e négy oklevélben nem egy, hanem két kápolnáról van szó olyformán, hogy az 1418-i (de az egyik 1419-i is) egy — Szűz Máriáról nevezett — régi, királyi és udvari, az 1429-i pedig az újabb, nem curialis, de királyi alapítású és szintén Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnára vonatkozik, következésképpen tehát mind a kettőnek azonos a titulusa, közös a papi testülete, káptalani a szervezete és a királyi kápolnaispán az elöljárójuk. Ha pedig, mint hisszük, bemutatott szövegeinknek ez az értelmezése helyes (amire XXIII. János pápa 1410. aug. 18-i oklevele is nyújt alapot), akkor a régi kápolnát az újabban napfényre hozott várkápolnával, az új

abbat pedig az 1410-ben alapított Mária-, illetve Szent Zsigmond-prépostság egyházával kell azonosítanunk. Ügy érezzük, hogy Fehérvári Dávid fia István közjegyző is azért mutatta be 1429-ben az utóbbit Zsigmond új alapításaként, hogy megkülönböztesse a tőle nem messze fekvő és azonos titulusú Nagy Lajos-féle udvari kápolnától. Ez a végkövetkeztetésünk magától értetődőnek is tetszhetik, hiszen a palotakápolna feltárt maradványai önmagukért beszélnek,

46 a Zsigmond-kápolna alapítási idejét hiteles oklevél igazolja, helyét térképek és metszetek örökítették meg, egy nemrégen foganatosított próbaásatás pedig egészen bizonyossá teszi.

47 Elfogadásához azonban több kérdésnek a tisztázására van még szükség. legfontosabb közülük a várkápolna építési idejének és titulusának az igazolása, mert kora tekintetében még eltérők a vélemények, védszentjének a nevét pedig hiába keressük a budavári topográfiával foglalkozó munkákban.

48 Pedig ismerünk egy oklevelet (Bossányi Á. adta ki 1918-ban), amely mind a két kérdésre kielégítő felelettel szolgál. Idősb Erzsébet királynénak 1366. jún. 23-án, V. Orbán pápához az iránt intézett supplicatiója ez, hogy engedélyezzen a Szent Szűz és az alapítók rangjához mérten a szokottnál nagyobb búcsút mindazok részére, akik a Lajos király és hitvese (ifj. Erzsébet) által a saját palotájukban (in proprio palacio) Szűz Mária tiszteletére (sub vocabulo beaté virginis) építtetett kápolnát akár társaságukban, akár csak egyikükkel vagy egyedül is ájtatoskodás céljából felkeresik, vagy benne istentiszteleten vesznek részt.

49 Kár, hogy az anyakirályné nem vette bele kérvényébe az épület helyét, mert ennek hiányában tisztáznunk kell még azt is, vajon a budai vagy a visegrádi palotakápolna ügyében buzgólkodott-e ez alkalommal. Nekünk az az érzésünk, hogy sorai a budavári kápolnára vonatkoznak. Tudjuk ugyanis, hogy I. Károly Temesvárt építtette első magyarországi curiáját,

50 az országnak teljes birtokbavétele után pedig Visegrádra költözött. Hogy ott, míg váraljai palotája

51 (1330 táján) felépült—hol élt, ma még nem tudjuk. I. Lajos 1347-ben Budára költözött,

52 s itt is maradt 114