Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

1355-ig53 Oka lehetett az átköltözésnek többek között az az 1340 körüli tűzvész is, amely lendületet adhatott annak a további építkezésnek, amely a visegrádi királyi palotát befejezte, teljesebbé tette. Héjj M. az általa romjaiban feltárt visegrádi királyi kápolna építését Nagy Lajos királyunknak tulajdonítja, megállapítván, hogy az első építkezési periódusban (még 1350 előtt) fejezték be, a másodikban (1373—1382 után) pedig, a palotával együtt, átalakították.

54 1355 után újból Visegrádon találjuk a királyi udvart: ott ítélkeznek az országos nagybírák, s a kancellária mellett ott működik a királyi kápolna ispánja is. Az ő kezéből kelt 1361. jan. 27-én arról az esküről szóló oklevél, melyet, a pilisi apát ellenében, Kalászi Péter fia László tizennyolcadmagával Lajos király kápolnájában (in capella dicti regis, in predicta capella domini regis) tett le.

55 Nagy Lajos visegrádi kápolnája tehát akkor már készen áll. Titulusát nem ismerjük. Azonban annak a Mátyás kori Madonnát ábrázoló domborműnek az alapján, amely a kápolna főkapuját díszítette, feltehetjük, hogy a királynak ez a kápolnája is Szűz Máriának volt szentelve.

56 Teljesség kedvéért meg kell még említenünk, hogy I. Lajos visegrádi kápolnája nem azonos az atyjáéval,

57 ez a palotán kívül állott, és Szent György nevét viselhette. A visegrádi lehetőségeket számításon kívül helyezve tehát megállapíthatjuk, hogy Nagy Lajos anyjának 1366. jún. 23-i supplicatiója a budavári királyi palota kápolnájának az építési idejét, valamint névadóját (Szűz Mária) örökítette meg és hagyományozta át korunkra. Van azonban még további két, egy XV. és egy XVI. századi forrásunk is kápolnánk névadóját illetően. Az egyik a budai káptalannak II. Ulászlóhoz 1498. nov. 11-én küldött jelentése arról, hogy parancsa értelmében a budavári Szűz Máriáról nevezett királyi kápolna rectorat, Pesti Ambrus mestert és káplánjait, az aradi káptalan ellenében, Gwbach-i birtokukon, 1499. máj. i-re személyes jelenléti bírósága elé idézte. Ez a jelentés semmi kétséget sem hagy afelől, hogy benne valóban a budai vár Szűz Mária-kápolnájáról van szó, mert rectora, káplánjai és titulusa több változatban is szerepelnek benne, Gubacsról pedig máshonnan is tudjuk, hogy a királyi kápolna birtoka volt (206. jegyz.). A káptalani zárójelentés így hangzik: ,,. . . magistrum Aníbrosium de Pesth ac capellanos in. . . capella beaté Marie virginis degentes in possessione ipsorum Gwbach vocata contra. . . capitulum ecclesie Orodiensis ad octavas. . . beati Georgii venturas vestram in presentiam evocassent", külzetének a címsorai pedig még világosabban beszélnek ebben a formában: „Personali presentie regie maiestatis pro honorabili capitulo ecclesie Orodiensis contra honorabilem magistrum Ambrosium de Pesth, rectorem capelle beaté Marie virginis in castro B(udensi) fundate et alios infrascriptos ad octavas festi beati Georgii martiris evoca (torialis) et insinuatorialis". Az azonosítás szempontjából nagyon fontosak az oklevél hátlapján olvasható s a per további alakulásával kapcsolatos későbbi bírósági feljegyzések is, mint: ,,. . . magister Ambrosius de Pesth, rector capelle beaté Marie virginis in castro (Budensi) fundate mortuus est et presens causa 8* 115