Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

mert a nemrég lezajlott országos zavargások idején a magyar egyházakat és egyháziakat megkárosították. Teszi ezt főleg azért, mert — miként követének, Ozorai Pipo temesi ispánnak az előadásából értesült — Budán, Szűz Mária tiszteletére, egy prépostból és néhány kanonokból álló társaskáptalan alapításához látott, s erre a célra már sok ezer forintot is költött.

8 Tizenöt nap múlva újabb kegyben részesíti Zsigmondot: búcsút engedélyez a Mária-ünnepek alkalmával a budavári, valamint a váron kívül fekvő és Mária tiszteletére szentelt királyi kápolnákat látogató hívek részére.

9 Az 1410. aug. 3-án említett kápolna elkészültét Buda régebbi és újabb topográf usai

10 B. Windecke krónikájának egy bejegyzése

11 alapján 1424-re tették s (helyesen) a volt honvédelmi minisztérium (romos) épületének délnyugati sarkán állott egykori Szent Zsigmond-kápolnával azonosították.

12 Az 1424-es évszám azonban csupán Windeckéből nem bizonyítható. Windecke 1406-ban került Budára, és 1410-ben lépett Zsidmond király szolgálatába (ismételten a konstanzi zsinaton), krónikáját pedig élete végén, valószínűleg már a Zsigmond halála utáni időben, visszaemlékezései alapján s oklevelek, egykorú újságlapok, versek beolvasztásával állította össze, kortani adatai ezért bizonytalanok. Kronológiai szempontból ilyen a Zsigmond-kápolnára vonatkozó híradása is, mert nincsen datálva. Mivel pedig az előző és a reá következő bejegyzését magyarázói 1424-re helyezték,

13 kutatóink — a datált keret miatt — ezt is 1424-ből valónak vették. így Wertner is, aki egyébként Windecke Schallagáját (helyesen) Salgói Miklóssal azonosította.

14 Elsőnek, Dornyay nyomán, Gárdonyi A. vette észre,

15 hogy a Schallaga-adat 1435-nél nem lehet korábbi,

16 az 1424-es év tehát — csupán Windecke alapján — a kápolnaépítés befejezésének határidejéül nem tekinthető.

17 Gárdonyi azonban nem kutatott tovább, ezért a Zsigmond-kápolna múltjának további részletes felderítése napjainkra maradt. Felderítetlen kérdésként maradt ránk XXIII. János pápának 1410. aug. 18-i adata is. Ha ugyanis szó szerinti értelmében vesszük (s mást nem is tehetünk), akkor Budán (egynél) több Mária-kápolnát kell keresnünk 1410-ben, noha az aug. 3-i híradás csak egy ilyen titulusú (éppen épülő) kápolnáról tájékoztat. Jankovich M. úgy kísérelte meg a nehézség feloldását, hogy a Nagyboldogasszony-plébániatemplomra gondolt, amely alapításakor szintén királyi kápolna volt.

18 Azonban, mivel alig hihető, hogy a XIII. századi állapotokra célozva fogalmazták meg 1410ben a búcsúengedélyt,

19 — más megoldást keresve fel kell tételeznünk, hogy vagy téves fogalmazással van dolgunk a pápa 1410. aug. 18-i oklevelében, vagy pedig már állt a Várban a Zsigmond-kápolna alapítása előtt is egy korábbi és szintén Szűz Máriáról nevezett királyi kápolna, amelyre (talán éppen a vele tárgyaló magyar követ tájékoztatása alapján) a pápa gondolt, de amelyet nem különböztetett meg világosan az 1410. aug. 3-i oklevelében szereplő Mária-kápolnától.

20 Véleményünk szerint az utóbbi magyarázat a helyes, ezért a továbbiakban a várkápolna múltját is közelebbről fogjuk megvizsgálni. 110