Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

KUMOROVITZ L. BERNÁT A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez In memoriam Wiadysiawi Kumorowicz (+ 9. IX. 1961.) A királyi kápolna (capella regis, capella regia) a középkori uralkodók egyházi udvara. Három elemet: a királyi ereklye-kincset, a királyi oratóriumot (palotakápolna) és az udvari papságot foglalja magában. Feladata eredetileg az udvari istentiszteletek rendezése, biztosítása volt, amihez idővel diplomáciai, kormányzati és írásbeli feladatok elvégzése is kapcsolódott. Főleg ez utóbbi miatt múltjára mindenütt a diplomatika művelői figyeltek fel legkorábban, akikhez azután az egyház, a jog, a kormányzat, a művészettörténet és a régészet kutatói csatlakoztak. (Az idevágó külföldi irodalomról J. Fleckenstein

1 és N. Grass

2 munkái nyújtanak bővebb tájékoztatást.) A magyar historikusok a XVIII. század vége óta érdeklődnek a királyi kápolna intézménye iránt.

3 Diplomatikai s egyéb vonatkozásaira Fejérpataky I,., Hajnik I., Balics I,., Hajnal I., Gárdonyi A. és Szentpétery I. mutattak rá tudományos igénnyel,

4 oklevéladó működését mi dolgoztuk fel 1943-ban, eredményeinket Gerics J. egészítette ki 1956-ban,

5 a királyi kápolna-eredetű Buda környéki (és budai) plébániák egyházszervezeti és jogi viszonyait pedig nem régen Jankovich M. világította meg több tekintetben úttörő tanulmányában.

6 Jelen értekezésünkben, új forrásanyag felhasználásával, a magyar királyok budavári kápolnáinak a múltjára szeretnénk fényt deríteni. Időszerűvé a felszabadulás után elkezdett és máig folytatott várásatások teszik. Reméljük, hogy ezzel segítséget nyújtunk a királyi várpalota építéstörténeti és régészeti problémáinak a tisztázásához, megoldásához. Mivel 1943 óta igen értékes újabb adatok birtokába jutottunk az intézmény XIV—XV. századi írásbeliségével kapcsolatban is, azért a magyar királyi kápolnaispánság korabeli jelentőségének az érzékeltetésére, röviden e korszakbeli kormányzattörténeti szerepére és oklevéladó működésére is visszatérünk. Udvari liturgikus szerepének és személyzeti viszonyainak kimerítő ismertetését, helyszűke miatt, szándékosan mellőztük. Ezért értekezésünket — a maga egészében — nem tekintjük teljességet igénylő monografikus feldolgozásnak, de puszta adaléknak sem. * XXIII. János pápa

7 1410. aug. 3-i bullájával feloldja Zsigmond királyt és híveit az alól az esetleges kiközösítés alól, amelybe azért eshettek, 109