Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Ocserki isztorii Leningrada. Izdatelsztvo Akademii Nauk SzSzSzR. Moszkva, Leningrad I. köt. 1955, II. köt. 1957, III. köt. 1956. 686-688

egész városban valamilyen birtokkal rendelkező lakosság 4%-ának a kezében volt. A szerző hangsúlyozza azt, hogy a városban jelentős szegény réteg is volt, jelenlétére azonban a levéltári források közvetlen adatokat nemigen nyújtanak. Az adott időszakban Lengyelország kereskedelme nagyot fejlő­dött, és Magyarországgal való kereskedelmi összeköttetései elsősorban a Szepességgel alakultak ki. Lőcse német polgársága mellett a városi alsóbb lakosság soraiban egyre több már a szlovák elem, és a német polgárság vezető szerepét is csak az biztosítja, hogy állandó az utánpótlás Németországból, új kereskedők telepednek le a városban, a kisebb szepességi városok, amelyekbe nem jönnek német kereskedők, ebben a korszakban már erősen elszlovákosodnak. A szerző a következőkben áttekintést ad a kereskedelem lebonyolí­tásának technikai kérdéseiről, a kereskedelmi utakról, a szállítás formái­ról, az árumegállító jogról, a mértékekről, árakról és pénzről, a vásárok­ról, példaként pedig néhány lőcsei kereskedő tevékenységét mutatja be. Végül rátér a Lőcséből Lengyelországba, esetleg Lengyelországon keresz­tül Sziléziába, vagy általában lengyel közvetítés nélkül más magyaror­szági vagy külföldi helyekre irányuló kereskedelmi forgalom ismerteté­sére. Árufajtánként részletes, adatokkal bőségesen alátámasztott képet ad a városból kivitt vagy a városba behozott árukról. Ezekből az adatok­ból kiderül, hogy Lőcséről elsősorban a bányászat termékeit, főképpen rezet szállítottak Lengyelországba, kis részben rézből vagy vasból készített árucikkeket, illetve mezőgazdasági terményeket, lovakat, bőrö­ket, mézet, viaszt, szárított gyümölcsöt. Lengyelországból ólmot, sót, komlót, halat, húst, illetve iparcikkek közül posztót, vásznat, papirost, üveget és szőrmét hoztak be, az iparcikkek közül elsősorban a finomabb, posztóáru nem közvetlenül Lengyelországból, hanem csak lengyel köz­vetítéssel került a városba. A tanulmány függelékeként számos tábláza­tot közöl, amelyekben évenként mutatja be az egyes árufajták kivitt, illetve behozott mennyiséget. Niederhauser Emil OqepKH HCTOpHH JleHHHrpa^a. H3ÄaTejibCTB0 AKaAeMHH HayK CCCP, Moszkva—Leningrád I. köt. 1955, II. köt. 1957, III. köt. 1956 A Szovjetunió Tudományos Akadémiája megíratta és kiadta több kötetben Leningrád (1924-ig Pétervár) történetét. A műnek nálunk három kötete ismeretes, az alábbiakban csak ezzel a három kötettel fog­lalkozunk. Ezek a kötetek a tárgyalt kérdések felvetésében, felépítésükben és kiállításukban hasonlóak a hatkötetes Moszkva történetéhez, amelyet a Tanulmányok Budapest múltjából megelőző köteteiben és a jelen kötetben is ismertetünk: ez utóbbiban a mű negyedik kötetét. A Leningrád történetét tárgyaló mű három első kötete a követ­kezőképpen periódizálja a város múltját: Az első korszak a város alapí­tásával kezdődik ( 1703) és a jobbágyság felszabadításával végződik ( 1861 ). 686

Next

/
Thumbnails
Contents