Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Ocserki isztorii Leningrada. Izdatelsztvo Akademii Nauk SzSzSzR. Moszkva, Leningrad I. köt. 1955, II. köt. 1957, III. köt. 1956. 686-688

egész városban valamilyen birtokkal rendelkező lakosság 4%-ának a kezében volt. A szerző hangsúlyozza azt, hogy a városban jelentős szegény réteg is volt, jelenlétére azonban a levéltári források közvetlen adatokat nemigen nyújtanak. Az adott időszakban Lengyelország kereskedelme nagyot fejlődött, és Magyarországgal való kereskedelmi összeköttetései elsősorban a Szepességgel alakultak ki. Lőcse német polgársága mellett a városi alsóbb lakosság soraiban egyre több már a szlovák elem, és a német polgárság vezető szerepét is csak az biztosítja, hogy állandó az utánpótlás Németországból, új kereskedők telepednek le a városban, a kisebb szepességi városok, amelyekbe nem jönnek német kereskedők, ebben a korszakban már erősen elszlovákosodnak. A szerző a következőkben áttekintést ad a kereskedelem lebonyolításának technikai kérdéseiről, a kereskedelmi utakról, a szállítás formáiról, az árumegállító jogról, a mértékekről, árakról és pénzről, a vásárokról, példaként pedig néhány lőcsei kereskedő tevékenységét mutatja be. Végül rátér a Lőcséből Lengyelországba, esetleg Lengyelországon keresztül Sziléziába, vagy általában lengyel közvetítés nélkül más magyarországi vagy külföldi helyekre irányuló kereskedelmi forgalom ismertetésére. Árufajtánként részletes, adatokkal bőségesen alátámasztott képet ad a városból kivitt vagy a városba behozott árukról. Ezekből az adatokból kiderül, hogy Lőcséről elsősorban a bányászat termékeit, főképpen rezet szállítottak Lengyelországba, kis részben rézből vagy vasból készített árucikkeket, illetve mezőgazdasági terményeket, lovakat, bőröket, mézet, viaszt, szárított gyümölcsöt. Lengyelországból ólmot, sót, komlót, halat, húst, illetve iparcikkek közül posztót, vásznat, papirost, üveget és szőrmét hoztak be, az iparcikkek közül elsősorban a finomabb, posztóáru nem közvetlenül Lengyelországból, hanem csak lengyel közvetítéssel került a városba. A tanulmány függelékeként számos táblázatot közöl, amelyekben évenként mutatja be az egyes árufajták kivitt, illetve behozott mennyiséget. Niederhauser Emil OqepKH HCTOpHH JleHHHrpa^a. H3ÄaTejibCTB0 AKaAeMHH HayK CCCP, Moszkva—Leningrád I. köt. 1955, II. köt. 1957, III. köt. 1956 A Szovjetunió Tudományos Akadémiája megíratta és kiadta több kötetben Leningrád (1924-ig Pétervár) történetét. A műnek nálunk három kötete ismeretes, az alábbiakban csak ezzel a három kötettel foglalkozunk. Ezek a kötetek a tárgyalt kérdések felvetésében, felépítésükben és kiállításukban hasonlóak a hatkötetes Moszkva történetéhez, amelyet a Tanulmányok Budapest múltjából megelőző köteteiben és a jelen kötetben is ismertetünk: ez utóbbiban a mű negyedik kötetét. A Leningrád történetét tárgyaló mű három első kötete a következőképpen periódizálja a város múltját: Az első korszak a város alapításával kezdődik ( 1703) és a jobbágyság felszabadításával végződik ( 1861 ). 686