Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Rheinisches Städtebuch. Hrsg. von Dr. Erich Keyser. Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. III. köt. Nordwest-Deutschland. 3. Landschaftsverband Rheinland. Stuttgart, 1956. 663 - Gerő Győző: Godisnjak muzeja grada Beograda. IV. köt. Beograd, 1957. 663-666

Rheinisches Städtebuch. Herausgegeben von Dr. Brich Keyser. Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. III. köt. NordwestDeutschland. 3. Landschaftsverband Rheinland. W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart 1956, 441 old. Az ismert Deutsches Städtebuch sorozat új kötete Németország várostörténetileg egyik legfontosabb területét, a Rajna-vidéket dolgozza fel. Itt alakultak meg az első városi kommunák, és ma is ez Németország legnagyobb iparvidéke. A kötet beosztása nagyjából a régi kötetek mintájára halad. Minden városnál az adatok a Bevezetésben közölt vázlat pontjai alapján vannak csoportosítva. A főbb pontok a következők: a város neve (különböző elnevezési formák külön feltüntetve), a város helye a tájban, eredete és alapítása, joga, települése (itt a fontosabb épületekre, nagyobb pusztításokra, és ezek közt a második világháború által okozottakra is kitér), a lakosság, nyelv (dialektusok), gazdasági élet, igazgatás, városuraság, katonai viszonyok, pecsét és címer, pénzügyigazgatás, a város területe, egyházi viszonyok, népjóléti viszonyok, oktatás, várostörténeti források és irodalom, gyűjtemények (köztük a városban található levéltárak ismertetése). Ezek a pontok is mutatják, hogy a kötet lényegében nem feldolgozása a Rajna-vidék száz városa történetének, hanem repertóriuma a rá vonatkozó legfontosabb adatoknak és irodalomnak, és mint ilyen, mindenki számára, aki egy Rajna-vidéki város történetével akar foglalkozni, nélkülözhetetlen kiindulópont. A tájra vonatkozó adatok rövid összefoglalását Edith Ennen, a kitűnő várostörténész írta, és csak azt sajnálhatjuk, hogy igen rövid terjedelem állott rendelkezéseié (10 oldal). Kubinyi András Godisnjak muzeja grada Beograda. IV. köt. Beograd 1957, 682 old. A belgrádi városi múzeum évkönyve Dr. Zora Simic-Milovanovic szerkesztésében jelenik meg. A nagy terjedelmű kiadvány cikkei legnagyobb részt Belgrád és környékének történetével, illetőleg régészeti leleteinek ismertetésével foglalkoznak. A tanulmányok hosszú sorát Dr. Branislav Milovanovic cikke nyitja meg Belgrád geológiai őstörténetével. A következőben Vladimir Kondié számol be a Duna partján, Belgrádtól 20 km-re fekvő Ritopekben végzett ásatásról. A helységet a Ptolomaeus-féle térkép Trikorneziosával, a római Tricorniummal azonosítja. Több ide vonatkozó, korábbról már ismeretes feliratot is közöl. A gazdag leletanyagban számos fibula, gyűrű és kerámia található. A legérdekesebb és nagy jelentőségű az a római katonai diploma, amely M. Antonius Timinek, a Conors I. Flavia Bessorum katonájának elbocsájtólevele volt. M. M. Vasié a diplomát Hadrius-korinak tartja és azt az i. sz. 120-ra datálja. Az ezután következő rövid cikk Aleksandrina Cermanovié tollából jelent meg és egy Sémiin környékéről származó 663