Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Rheinisches Städtebuch. Hrsg. von Dr. Erich Keyser. Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. III. köt. Nordwest-Deutschland. 3. Landschaftsverband Rheinland. Stuttgart, 1956. 663 - Gerő Győző: Godisnjak muzeja grada Beograda. IV. köt. Beograd, 1957. 663-666

bronz Hermes-szobrocskát tárgyal. A töredék még 1949-ben került elő véletlen folytán. Cermanovic véleménye szerint a szobor az i. sz. II. század első negyedéből származik és a rómaikor azon Hermes-típusához tartozik, amelynek eredete még a hellenisztikus időkbe nyúlik vissza és amely a legkedveltebb forma volt abban a korban. A legközelebb áll típusban ahhoz az athéni bronz Hermeshez, amelyet a XIX. század végén Schumacher ismertetett. A továbbiakban Marija Birtasevic Ezüst ékszeregyüttes Ritopek faluból címmel egy 1956-ban földmunkák során előkerült fazékba rejtett kincsleletről értekezik. A lelet legszebb darabja egy gazdagon díszített öv. Az ékszerek között pityke, hajtű és gyűrű is volt. Különös figyelmet érdemel az a nagyszámú XVI—XVII. századi különféle érem, amely az ékszerekkel együtt került elő. Ezek között szép számmal fordulnak elő az 1511 és 1678 közötti időből származó magyar érmek. Az éremleletben lengyel, török és burgundi pénzek is vannak. Bogumil Hrabak Belgrádnak és környékének a XVI. századi gabonakereskedelemben betöltött jelentős szerepével foglalkozik olasz és török források alapján. A városnak a gabonakereskedelemben vitt eme jelentős szerepe azonban csak Szulejmán magyarországi hadjáratának megindulásáig tart. A következőkben Vojislav Simic az Avala hegység környékének bányászattörténeti ismertetését nyújtja. Cikkében rövid áttekintést nyújt a praehistorikus időktől kezdve az ókor és középkor bányászatáról is. Kimerítőbben tárgyalja a XIX. századi és az e század elejei bányaművelést. Abdulahl. Hadzic a belgrádi Bajrakli dzsámi XIX. századi történetére vonatkozó néhány okmányt közöl. Svetozár Dusanic a belgrádi ortodox szerb egyházi múzeumban levő úgynevezett kibotot mutat be, amelyet 1725-ben egy Torna nevű ötvös készített ezüstből. Ivázár Celap egyik cikkében az 1755. évi belgrádi lázadásáról, a másikban a belgrádiak XVIII—XIX. századi, Zimonyban történő átvándorlásáról ír. Vladimir Stojancevic egy nagyobb tanulmánya következik ezután Belgrádnak a töröktől való felszabadításáért az 1804 és 1806 közötti években vívott harcokról. A témát négy szakaszra osztva eléggé részletesen tárgyalja. Különös hangsúllyal emeli ki Karadjordje személyét és irányító készségét. Szinte Stojancevic cikkének folytatásaként kapcsolódik a témához Velimir Terzicnek ugyancsak Belgrádnak a töröktől való felszabadítása 150 éves jubileumára írt sorai. A felszabadító harc egyes eseményeit mindig katonaszemmel vizsgálja, és azoknak nagy jelentőséget tulajdonít a többi balkáni nép felszabadulása szempontjából. Ugyan e témakört folytatja tovább Milovan Ristic is, amikor Belgrád első szerb parancsnokának, Mladen Milovanovicnak rövid életrajzát és Karadj ordje alatti működését ismerteti. Mladen Milovanovicot mint kiváló katonát, parancsnokot és jó politikust állítja elénk. I/jubomir Nikié cikke Uros Knezevicnek a szerb felszabadítási harcok egyik kimagasló alakját, Uzun-Mirko Apostolovicot ábrázoló, a szerb Nemzeti Múzeumban levő képét ismerteti. Ezzel kapcsolatban 664