Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Lehotská, D.–Handzová, S.–Horváth V.–Hrabuššay, Z.–Merglová, N.: Archiv mesta Bratislavy. Inventár stredovckých listin, listov a iných pribuznich písomnosti. Archivná správa ministerstva vnútra. Praha, 1956. 655-658

jegyzés maradt fenn, akkor az első regeszta legendáját még egy apróbetűs rövid regeszta egészíti ki (pl. a városi könyvekből) ugyanazon szám alatt. A bevezető rövid tartalmi megjelölés és a legenda nyelve minden esetben német, még a latin nyelvű oklevelek esetében is. A kötetet külön hely- és névmutató, továbbá külön tárgymutató zárja le, amelyben a helynevek mai alakjukban szerepelnek (pl. Budapest, Piliscsaba stb.) és azokat zárójelben a helység fekvésének meghatározása, majd a kérdéses regeszta száma, esetleg (hosszabb oklevélnél) a kötet lapszáma követi. A tárgymutató egyben glosszárium is. Az adatok itt is a mai német forma ; alatt találhatók, de az oklevelek nyelvében szereplő eredeti alakokat is felsorolják. Ugyanitt szerepelnek a latin terminus technicusok is. A magyar olvasó azzal a reménnyel veszi kezébe a kötetet, hogy benne sok magyar vonatkozású anyagot fog találni. Sajnos, ebben a reményében csalódnia kell. I^ajos királynak a regensburgiak részére kiadott privilégiumait (1359, 1371 — Anjouk, dipl. eml. I. köt. 343, II. köt. 481, 664) kivéve csak a Gelbes Stadtbuch egy 1377-i bejegyzése (amely szerint barchet miatt Budára küldöttség ment) magyar vonatkozású. A magyar arany forintra vonatkozólag is csupán három adatot találunk. A következő kötetet ezért nemcsak a gondos kiadás miatt várjuk örömmel, hanem azért is, mert abban talán több magyar vonatkozású anyagot találhatunk majd. • >••:.> Fügedi Erik I^ehotská, D.—Handzová, S.—Horváth, V.—Hrabussay, Z.—Merglová, N. : Archiv mesta Bratislavy. Inventar stredovekych listín, listov a inych príbuznych písomnosti. Archivná správa ministerstva vnútra. Praha 1956, 629 old., 16 tábla Az újjászületett szlovák levéltárügy egyik legfőbb törekvése, hogy a levéltárak gazdag anyagát hozzáférhetővé tegye. Az itt ismertetésre kerülő kötet célja is az volt, hogy „a tudományos dolgozók és a széles tömegek részére megkönnyítse Pozsony város középkori történetének tanulmányozását", s ezt a középkori anyag leltárán keresztül kívánta elérni. A kötet leltár jellegéből következik, hogy minden egyes oklevél vagy ahhoz hasonló diplomatikai jellegű darab egy olyan regesztát kapjon, amely lehetővé teszi azonosítását, tartalmának felismerését, és tartalmazza a legfontosabb, iránytmutató adatokat. Az 1245 és 1500 közötti időszakból összesen 4219 ilyen darabot vettek fel a kötetbe. Az egyes darabok tételeit a sorszám és a jelenleg érvényben levő jelzet vezeti be. Ezt követi a feloldott dátum és keltezési hely, majd a szlovák nyelvű regeszta. A regeszta után rövid legenda következik, amely feltünteti azt hogy az oklevél eredeti-e vagy másolat, az oklevél anyagát, nyelvét, pecsétjét és végül az oklevél legfontosabb kiadását. A regeszták előtti bevezetés első része a város középkori okleveleinek rendezési történetét, második része a leltározás elveit és az alkalmazott rövidítéseket foglalja 655