Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

56 Fitz, Székesfehérvár. 10. 57 Békefi R., A pilisi apátság története. I. köt. 316. 58 A káptalan jogait ebben a tekintetben IV. Béla 1254-ben kiadott privilégiuma {Fejér, CD IV/2. 230; Szp. 1012) szabályozta. A privilégium ugyan formailag hamisítvány, de a maga idejében mégis érvényes kellett, hogy legyen. Ugyanis V. István 1270-ben azt mondja, hogy a pannonhalmi apátság népei a fehérvári prépostság népeinek mintájára mentesek az adózás alól (PRT II. 334— 335). Károly király is ennek alapján adott hasonló jogokat a veszprémi káptalan népeinek (Kumorovitz, Veszpr. reg. 134). Gyakorlatilag tehát IV. Béla oklevelének rendelkezése jogerőre emelkedett akár azért, mert már régóta fennálló kedvezményeket szentesített, akár azért, mert a hamisítvány egy a káptalan szempontjából kevésbé előnyös eredetit pótolt, de mindkét esetben köztudomású tényeket rögzített. 59 Károly i. m. II. köt. 107. 60 A király 131 l-ben megintette a fehérváriakat: „ne super iobagiones ipsius domini episcopi in Castro Albensi existentes collectam exigere presumatis". Kumorovitz, Veszpr. reg. 51, 57. — Károly i. m. II. köt. 692—693. 61 1250-ben írja a pápa: „prepostiti et S. Henrici necnon canonicorum palatia cum curiis eorundem... m qua multi conditionales ac hospites vestre ecclesie morabantur". (Mon. Rom. Vespr. I. 128.) A Szt. Henrik-templomon nyilván a Szt. Imre-kápolna értendő. 62

Nagyszombat, 1238: „eodem iure.. . quo cives Albenses". — Nyitra, 1248: „Albensium civium dedimus libertatém" és „ad instar civium Albensium". —<• Győr, 1271 : „eadem libertate, qua cives et hospites nostri Albenses gratulantur". — Szatmár, 1271: „iisdem libertatibus quibus Albenses perfruere dinoscuntur". — Sopron, 1277: „more civium Albensium et aliorum hospitum in regno nostro existentium". — Vasvár, 1279: „more et libertate civium nostrorum in Alba", és 1279: „sicut cives Albenses et Budenses" (ÁUO V. 173). 63 Károly i. m. II. köt. 621. 84 A fehérvári jogot kapta meg Nagyszombat (1238), Nyitra (1248), Győr (1271), Szatmár (1271), Sopron (1277) és Vasvár (1279). Ezek közül a győri és vasvári privilégium csak általánosságokat tartalmaz, így közelebbi meghatározásra alkalmatlan. 65 Szatmár, 1271: „ut dicti oppidani iisdem libertatibus, quibus Albenses perfruere dinoscuntur . . , uti et frui possent ita, ut villicum, quem voluerint inter se eligent". —Sopron, 1277: „quod omnes causas . . . villicus ipsorum pro tempore constitutus, quem iidem cives communiter in festo S. Georgii elegerint, iudicet et décernât more civium Albensium et aliorum hospitum in regno nostro existentium". 66 Nyitra, 1248: „ut villicus ... omnes causas pecuniarias, civiles et crirninales ad instar civium Albensium predictorum, cum duodecim iuratis debeat. . . iudicare". — Szatmár, 1271: „qui [ti. villicus] omnes causas maiores et minores inter se exortas iudicare possit". — Sopron, 1277: „Ita, ut omnes causas tam maiores, quam minores quoque super effusione sanguinis vei homicidii. . . villicus . . . iudicet et décernât more civium Albensium". 67 Fehérvár, 1237: „Praterea quicunque ad eos transire et cum eis con versari coluerint ea libertate, qua ipsi fruuntur". 68 Fehérvár, 1237: „quod in totó regno suo, nec in aliqua porta confinii tributum solvere compellantur". — Nagyszombat, 1238: „Super somtione tributi eodem iure censeantur, quo cives Albenses". 69 Fejér, CD V/l. 181. — Endlicher, Mon. Árpad. 447. — Szp. 638. — Vö.: Pleidell, Első fej. 7. 70 Gárdonyi A., Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban. Károlyi Emlékkönyv. 161. 71 ÁUO VII. 281. 72 Fejér, CD VI/1. 73. — ÁUO V. 14. — F. X. Krones, Zur ältesten Geschichte der oberungarischen Freistadt Kaschau. Arch. f. öst. Gesch. XXXI (1864) 22. 73 Krones i. m. 22. ^Osváth, Kassa. 77. 76 Uo. 78. 86