Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

12 Fettich N., A levédiai magyarság a régészet megvilágításában. Századok DXVII ( 1933) 250—276,369—399. — László Gy., Budapest a népvándorlás korában. Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 781. kk. 13 A. Domanovszky, Die Vergangenheit des ungarischen Donauhandels. Ungjb II (1922) 161—187. — F. Bastian, Die liegende vom Donauhandel im Frühmittelalter. Vierteljahrschrift f. Sozial u. Wirtschaftsgesch. XXII (1929) (a továbbiakban: VSWG) 289. — Velük szemben Glaser [Der Devantehandel über Ungarn im XI. u. XII. Jh. Ungjb XIV (1933) 356—363] ismét a tranzitókereskedelem létezésé mellett foglalt állást. 14 Nagy L., Pest város eredete. Tanulmányok Budapest múltjából. III. köt. Bp. 1934, 1. 16

I. Hrbek, Ein arabischer Bericht über Ungarn. Acta Orientalia V ( 1955) 20. 16 Különösen a már megjelent topográfiákat kell kiemelnünk. Dercsényi D.—Csatkai E., Sopron város és vármegye műemlékei. 2. kiad. Bp. 1956. — Horler M., Budapest műemlékei. I. Bp. 1955. — Régészeti anyag tekintetében Banner I. és Jakabffy I. bibliográfiája volt nagy segítségünkre: A Közép-dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időtől a XI. századig. Bp. 1954. — A városképi vizsgálatok közül Veszprém és Pécs kötete (Dercsényi D.—Pogány F., Pécs. Városképek — műemlékek. Bp. 1956; Korompay Gy., Veszprém. Városképek — műemlékek. 2. kiad. Bp. 1957) jelentettek komoly segítséget. — Győr építészeti feldolgozása sajnos ma még csak elszigetelt példa (Borbiró V,—Valló I., Győr városépítéstörténete. Bp. 1956). A nagyobb feldolgozások megjelenéséig FitzJ. és Balogh I. munkái képviselik Fehérvár és Debrecen első történeti-régészeti szintézisét (Fitz ]., Székesfehérvár. Magyar műemlékek. Bp. 1957; Balogh I., Debrecen. Magyar műemlékek. Bp. 1958). Sokszor használtuk V. Menclnék. a szlovákiai városokról szóló topográfiai munkáját (Stfedovëké mësta na Slovensku. Bratislava 1938) és azokat a kisebb tanulmányokat, amelyek ugyanezekről a városokról az utóbbi években a Pamiatky a Muzea c. folyóiratban jelentek meg [összefoglaló ismertetésük: Niederhauser E., Csehszlovák művészettörténeti folyóiratok 1956. Művészettörténeti Értesítő (1957) 263—270]. 17 A római kontinuitás kérdéséről Óbuda középkori topográfiájával kapcsolatban [Fügedi E., Topográfia és városfejlődés a középkori Óbudán. Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. köt. Bp. 1959 (a továbbiakban: Fügedi, Óbuda) 9—10] kifejtett véleményünket ma is álljuk. Akkor még nem ismertük Székely György tanulmányát (A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdete. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957, 7—21), amely hasonló eredményre jutott. Sajnos, a kereskedelemről ő sem mondhatott többet, mert ezzel a kérdéssel régészeink még nem foglalkoztak. Bizonyos látszólagos ellentét áll fenn Székely és a mi eredményeink között, aminek oka eltérő szóhasználatunk. Azt hisszük, itt az ideje annak, hogy a fogalmakat (települési, építészeti kontinuitás stb.) közös nevezőre hozzuk. 18 T. Lewicki, Polska i kraje sasednie w swietle „Ksi§gi Rogera" geografa arabskiego z XII w. Al-Idrisiego. Prace Komisji Orientalistycznej 34. Krakow 1945, 219. — Hasonló részletes jellemzést adldrisi Sopronról, Kévéről, Barancsról, Nyitráról (128—130. old.), és külön hangsúlyozza az ország agrárjellegét, i— Vö.; Gy. Györffy, Das Güterverzeichnis des griech. Klosters zu Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12. Jh. Studia Slavica V (1959) 26. 19 Hrbek i. m. 213. old. 8. jegyzet. Hrbek szerint Dunlop (History of the Jewish Khazars. Princetown 1954) ezt Abu Hamid megbízhatatlanságának tekinti. Sajnos, sem Abu Hamid itt idézett munkájának fordítása, sem Dunlop munkája nem állott rendelkezésünkre. Véleményünk szerint nem is az a kérdés lényege, hogy a magyar városok valóban hasonlítottak-e Bagdadhoz vagy Iszfahánhoz, hanem az, hogy Abu Hamid olyan telepeket láthatott nálunk, amelyek jellegükben (de nem arányaikban) Bagdadhoz és főként a mezőgazdasági termékekben nagy forgalmat lebonyolító Iszfahánhoz hasonlóak voltak. Ez pedig a korai magyar városfejlődés mellett bizonyít, és megerősíti Hrbeknek az idézett jegyzetben kifejezett véleményét. 20 A szláv várak kérdése komoly probléma elé állítja a magyar kutatást. Kétségtelen, hogy korai városaink egy része a magyar honfoglalás előtti szláv 6* 83