Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

szívében Buda, az északnyugati részeken Korpona volt, és nem Fehérvár. A példaképnek tekintett város és a privilégium megszerzésére törekvő telep között még a privilégium kiállítása előtt kapcsolat kellett, hogy létrejöjjön. Fehérvárt kivéve alig hihető, hogy a királyi kancellária minden alkalommal kikereste volna a mintaképül szolgáló város privilégiumát. Sokkal valószínűbb, hogy a minta valamilyen másolatát a kérvényezők megszerezték és bemutatták. Egyes feltűnő egyezések csak így magyarázhatók. Mi sem természetesebb, hogy az újonnan kiváltságolt telep a privilégium magyarázatát is a mintaképül szolgáló várostól kérte. Ettől az állapottól már csak egy kurta lépés volt a városjog átvétele akkor, amikor a városjog kialakult. Az itt vázolt fejlődésnek kronológiája nem állapítható meg pontosan. Relatíve az első fázis a kiváltságok, a második a városjog átvétele. Az elsőben még Fehérvár játsza a főszerepet, a másodikban már nem hallunk róla. Ez már egymagában véve is arra mutat, hogy a második fázis kezdete a XII—XIV. század fordulójánál korábbra nem tehető. Buda jogának átvételére is csak a XIV. század közepéről van adatunk. Korpona esetében még pontosabb meghatározást adhatunk: a puszta libertás és a városjog átvétele közti változás 1340 és 1370 között következett be. Kőszeg esetét hajlandók vagyunk kivételesen korainak tartani, s így valamennyi adat figyelembevételével a második fázis kezdetét az 1340 és 1350 közötti évekre kell tennünk. A fejlődés második fázisának más feltételei is voltak. A XIV. század közepére a magyar várostörténet első fejezetének városai már vagy teljesen jelentéktelenekké váltak, vagy átalakultak. A meglevő újonnan kialakult telepek közt azonban most más, új különbségek keletkeztek. A legfeltűnőbb a társadalmi munkamegosztás előrehaladásának jogi kifejezése, a Selmecbányához forduló, selmeci jog szerint élő bányavárosok csoportjának kialakulása az egyik oldalon, a Korpona vezetése alatt álló kis, túlnyomórészt agrárjellegű városok csoportjának létrejötte a másik oldalon. De magukat a városokat tekintve is bizonyos differenciálódás figyelhető meg. Az országos jelentőségű nagy városok — Fehérvár kivételével — a tárnokszéki ítélkezésben közreműködő, majd 1405-ben az ország politikai életében is megjelenő tényezők. A kisebb városok a tárnokszéknek legfeljebb passzív résztvevői lesznek. Különbség van azok között a városok között is, amelyek önálló városjoggal rendelkeznek és azok között, amelyek más anyavároshoz tartoznak. A nagyvárosoktól a nagyobb falvakig vezető hierarchikus lánc alakul ki, a városjogokat nemcsak kisebb királyi városok vagy mezővárosok veszik át, hanem a falvak is, s ez a jelenség az ország északnyugati részén ugyanúgy megfigyelhető, mint az északkeletin.

323 Kutatásunk mai helyzetében mindez még aligha önthető konkrétabb formába. Dolgozatunk keretére való tekintettel itt csak a városprivilégiumokból levonható következtetéseket dolgoztuk ki, de meggyőződésünk, hogy az okleveles anyag vizsgálata ezen a téren még új eredményeket mutathat fel. 71