Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Vom Mittelalter zur Neuzeit. Zum 65. Geburtstag von Heinrich Sproemberg. Hrsg. von Hellmut Kretschmar. Forschungen zur mittelalterlichen Geschichte. 1. köt. Berlin, 1956. 669-672

Latouche rövid, de annál érdekesebb tanulmánya (Les marchés et le commerce dans le royaume de France du X

e au XII

e siècle, 15—18. old.) tulajdonképpen burkolt polémia a Pirenne-féle földközi-tengeri kereskedelmi elmélettel szemben. Azt próbálja igazolni, hogy a Karolingkor nem jelent gazdasági visszaesést. A hetivásárok igen elterjednek a Meroving-kor után, ezeken igen jelentős kereskedelmi forgalom bonyolódik le. A vásárok a városok kialakulása után sem veszítenek jelentőségükből. A szellemes hipotézissel csak az vethető szembe, hogy adatai későiek, XI. századiak. Az Ottók koráról írt marxista monográfiájáról ismert Eckhard Müller-Mertensnek Die Entstehung der Stadt Stendal nach dem Privileg Albrechts des Bären von 1150/1170 (51—63. old.) című tanulmánya jó példája annak, hogy egy „városalapító" oklevelet hogyan kell történetileg értelmezni. A városi fejlődés lépcsőzetesen megy végbe. Az alap az iparos-kereskedelmi település, a wik. Stendal esetében a privilégium, szemben az eddigi kutatók álláspontjával, egy meglevő iparos-kereskedelmi települést emel várossá és ruházza fel magdeburgi joggal. Hasonló a helyzet a többi brandenburgi városnál. Végül meghatározza a keltezetlen kiváltságlevél hozzávetőleges dátumát. Manfred Unger alapos értekezése — Die Freiberger Stadtgemeinde im 13. Jahrhundert (64—76. old.) — az ismert bányaváros autonómiájával foglalkozik a történelmi materializmus szellemében. Bemutatja, hogy miként alakul ki a városi tanács és milyen jogokat szerez meg még a városjog kodifikációja előtt. Kelet-európai szempontból igen jelentős problémát tárgyal Hans Walthernek Siedlungsentwicklung und Ortsnamengebung östlich der Saale Ím Zuge der deutschen Ostexpansion und Ostsiedlung című cikke (77—89. old.). A német kolonizáció kérdésének egjdk első sovinizmusmentes, marxista feldolgozása kitűnően alkalmazza a történeti nyelvészet módszereit. A település két fázisban történt. Az elsőben a német kolonizáció nem változtat még lényegesen a vidék etnikai jellegén, és a régi, helyi településhez igazodik. A XII. század közepén aztán új német tömegek érkeznek. A település új formáit alkalmazzák, a helységek pedig a lokátor vagy a földesúr nevét kapják meg. Nemegyszer megmarad azonban a régi szláv név is, de ezt a németek átalakítják. A következő három, ugyancsak marxista szemléletű tanulmány a Hanza-városok problémáival foglalkozik. Manfred Hamann (WismarRostock-Greifswald zur Hansezeit. Ein Vergleich, 90—112. old.) az ún. vend kerület városainak fejlődését ismerteti összehasonlító alapon a XVI. század végéig. Heinz Pannach (Einige Bemerkungen zu den sozialökonomischen Problemen um Jürgen Wullenweber, 113—125. old.) a nagy lübecki polgármester alakját próbálta új megvilágításba hozni. Rámutat arra, hogy nem azért fogott össze ellene a nemesség és a patriciátus, mert Lübeck nagyhatalmi állásáért vívott harca nem sikerült, hanem mivel a városi szegény rétegekre és a parasztságra mert támaszkodni, és ezzel a fennálló társadalmi viszonyokat alapjaiban rendítette meg. Martin Erbstösser (Der Knochenhaueraufstand in Lübeck 1384, 670