Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Rheinisches Städtebuch. Hrsg. von Dr. Erich Keyser. Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. III. köt. Nordwest-Deutschland. 3. Landschaftsverband Rheinland. Stuttgart, 1956. 663 - Gerő Győző: Godisnjak muzeja grada Beograda. IV. köt. Beograd, 1957. 663-666

kitér Apostolovicnak egy 1841-ből származó fényképére is. Rajkó L. Veselinovic az első szerb felkelésben részt vett és Belgrád városát a töröktől felszabadító harcokban kitűnt személyiségek síremlékeivel és sírjaival foglalkozik. Ugyancsak ő egy másik cikkében a felszabadulási ünnepségek rövid történetét írja le az első szerb felkeléstől napjainkig. Külön kiemeli a nevezetesebb évfordulókat, mint amilyen az 1906. évi centenáris ünnepség volt, továbbá az 1957. évit, amelyet a szerb tudományos élet és a nép széles részvételével ünnepeltek meg. Az évkönyv további cikkei városrendezési kérdésekkel is foglalkoznak. B témából Brankó Maksimovic cikkeit találjuk elsőként. A Josimovic-féle városrendezési tervet ismerteti elsőnek, és a várost egykor körülvevő sáncok rekonstrukciójának kapcsán összehasonlítja az akkori helyszínt a jelenlegi topográfiai viszonyokkal. A mindenre kiterjedő városrendezési terv még a műemléki maradványok megóvására is külön kiterjed. Másik cikkében röviden a régi Belgrádnak a sáncokon kívüli területét kísérli meg rekonstruálni. Végezetül a Terázién — Belgrád egyik negyedében felállítandó kútnak egy 1842-ből származó tervét ismerteti. Az első szerb leánynevelő intézetről, az un. Spaeekov Institutról Milan Kostic számol be egy rövid tanulmány keretében. A belgrádi Nemzeti Könyvtár 1832 és 1853 közötti vezetőiről Miras Kicovic értekezik. A nevelés kérdésével foglalkozik Vladimir Grujicnak. A liceum filozófiai fakultásának alapításától a múlt század közepéig című ismertetése. Jovan Dajkovic ismét hadtörténeti kérdéssel foglalkozik Belgrád és a Őukur Őesmei incidensről szóló cikkében, amelyben Belgrádnak a török által 1862-ben történt bombázását is részletesen ismerteti. Bogdán L. Nofkovic egy belgrádi családi levéltár néhány XIX. századi okmányát közli. Iyjubomir Durkovic Jaksic a török uralom után a XIX. század elején épült belgrádi fejedelmi palota, a későbbi püspökségi épület rövid, napjainkig terjedő történetét dolgozza fel. Konstantin Kosta Jovanovicnak, a XIX. század második fele egyik kiváló szerb építőművészének élet-pályáját és alkotásait Ljubomir Nikié ismerteti. Konstatin Jovanovic (1849—1923) építő tevékenységének emlékét őrzi a belgrádi Nemzeti Bank, a Postapalota, a Narodna Skupstina, a szerb Tudományos Akadémia, valamint számos polgári épület. Nemcsak mint korának kiváló építészét, hanem mint elismert grafikust is számon tartják. Távol hazájától, Svájcban halt meg. Momcilo Milosevic az első belgrádi színművészeti és balettiskoláról írt kisebb tanulmányt, amelynek keretében nagy vonalakban vázolja a szerb színháztörténetet. A következőkben Nikola Pijukovic a belgrádi Állami Nyomda történetével foglalkozik, annak 125 éves alapításától napjainkig. Ez volt a mai Belgrádi Grafikai Művek őse. Andrija Radenic Rendőri jelentések a XIX. század nyolcvanas évei elejének belgrádi eseményeiről címen ír. Másik cikkében a belgrádi Borba — e nagymúltú szerb politikai napilap — hetvenötéves fennállásának történetét ismerteti. 665