Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtsammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg. von Karl Mollay, Monumenta historica Budapestinensia. I. köt. Bp., 1959. 643-645

az építéstörténeti eredmények településtörténeti és topográfiai következményeit, hogy a rendelkezésre álló forrásokat (főképpen a Haüy-féle térképet, de a Zaigert, sőt Pataki V. cikkét is) tekintetbe vették, hogy mindenütt igyekeztek a középkori telekhatárokat megállapítani. Ha egyáltalán van mód arra, hogy Buda középkori helyrajzát a mai holtpontról kimozdítsuk, akkor ez az út most nyílik meg, amikor régészek és művészettörténészek lehetővé teszik, hogy a Pataki Vidor által akkor szorgalmasan feldolgozott, de ma már elavult anyagot a terepen és a valóságban elhelyezhetjük és újra feldolgozhatjuk. A történész szemszögéből nézve a kötet legnagyobb előnye az, hogy a jelentéseknek és a leletmentés apró adatainak helytadott. Olyan adatok rögzítésére került sor itt, amelyek — sajnos — régebben túlnyomórészt veszendőbe mentek, de amelyekre a helytörténésznek feltétlenül szüksége van. Fügedi Erik Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammhmg des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Herausgegeben von Karl Mollay, Monumenta Historica Budapestinensia. I. köt. Bp. 1959, 239 old. B kötet a Fővárosi Tanács által megindított Budapest Története munkálatok során készült el és első kötete annak a forráskiadványsorozatnak, amelyben a Budapest történetére vonatkozó legfontosabb történeti forrásokat kívánja a Város a nagyközönség számára közrebocsátani. Az, hogy első kötetként éppen Buda városának középkori jogkönyve készült el, megfelel a Jogkönyv jelentőségének. Kevés középkori eredetű magyar város mondhatja el magáról, hogy akkori jogrendszeréről mindenre kiterjedő összefoglaló könyvet szerkesztettek. A jogkönyv jelentőségét fokozza az, hogy részletes adatokkal szolgál a város XV. század eleji önkormányzati jogállására, büntető- és magánjogára. Mivel pedig a tárnokszéken, városaink középkori fellebbviteli fórumán Buda vitte a vezetőszerepet, a budai jog a tárnoki jog legfontosabb alapforrásává vált, és így a többi városban is elterjedt. Ez a tárnoki jog volt a magyar városi jogalapja 1848-ig, és így a budai jog végső fokon az egész feudális korszakban érvényesült. Ezt igazolják a Jogkönyv fennmaradt kéziratai is. Az eredeti példány nyüván Buda eleste után elpusztult, de róla még Mohács előtt több másolat készült más városok számára. A ma ismeretes kéziratok ezekre nyúlnak vissza. A budai jog elterjedése és jelentősége révén már önmagában is megérdemelte, hogy új, modern kiadásban kerüljön az olvasók kezébe s még inkább megérdemelte Buda története szemszögéből nézve. A Jogkönyv már régen ismeretes. Először 1845-ben adták ki Pozsonyban, Michnay András és Lichner Pál líceumi tanárok. Kiadásuk az akkori viszonyok között mintaszerű volt, de egyrészt ma antikvár ritkaságszámba megy, másrészt Michnayék még nem ismerték az összes kéziratot. 41* 643