Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

Budapest nem lett nyílt város. A fasiszták berendezkedtek, hogy utolsó tégláig „védelmezzék" Budapestet, s fővárosunk egyre súlyosabb helyzetbe került. A magyar ellenállási mozgalom s az aktív fegyveres partizántevékenység nem szélesedett ki annyira, mint amennyire a hazánkra nehezedő veszély megkövetelte. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer sa fasiszta demagógia sokak gondolkodását megzavarta. Számosan a nemzet érdekei, önnön érdekeik ellen cselekedtek. Viszonylag kevés volt azoknak a száma, akikhez eljutott, akiket mozgósított a kommunisták harci riadója. Kevesen voltak, akik — mint pl. a Budai Önkéntes Ezred hős katonái — saját lelkiismeretükre hallgatva, fegyverrel a kézben harcoltak a fasiszták ellen a magyar jövő érdekében. Annál nagyobb volt azoknak a tábora, akik a passzív ellenállás útját választották. A magyar ellenállási mozgalom tehát nem tudott eléggé hozzájárulni a hitleri csapatok kiveréséhez. Ha mérete, ütőképessége nem is volt oly fokú, mint aminőt a helyzet megkívánt volna, de becsületes hazafiak helytállásából és bátor harci tetteiből táplálkozott. Mindez nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy Budapest s egyben hazánk felszabadítását elsősorban a szovjet hadsereg áldozatos harcai váltották valóra. Budapest ostroma és felszabadítása A 3. és 2. ukrajnai arcvonal csapatai 1944. december 26-án befejezték az ellenség budapesti hadcsoportjának körülzárását. Annak a hatalmas hadműveletnek, amelyet a 2. és 3. ukrán hadseregcsoport Budapest felszabadításáért folytatott, három szakasza van.

22 Felmérésükhöz bizonyos visszapillantásra van szükség. Első szakasz : a Vörös Hadsereg megjelenik a Tisza és a Duna között. Áttöri az ellenség védővonalát, és észak felé nyomul. Egymás után foglalja el az ellenség elszigetelt védőállásait, s majdnem teljes egészében elfogja a 23. magyar gyaloghadosztályt. A német és magyar hadvezetőség belátja, hogy budapesti pozíciója veszélyben van. Sürgősen odadob néhány páncélos hadosztályt, majd lovas és gyalogos hadosztályokat. Mindent elkövet, hogy a Vörös Hadsereget ne engedje Budapest alá. Kemény harcok következtek Kecskemét, Szolnok, Cegléd, Nagykáta és Nagykőrös körzetében. A Vörös Hadsereg Kecskemét elfoglalása után megállás nélkül haladt Budapest felé. November 7. és 9. között a német páncélos osztagok ugyan Cegléd körzetében megkísérelték az orosz vonalak áttörését, de kísérletük teljes kudarccal végződött. A 3. ukrán hadseregcsoport november közepén a Drávától északra kezdett támadást, s a Balaton és Duna között előrenyomulva, nyugat felől veszélyeztette Budapestet. Ezekben a napokban foglalta el a szovjet hadsereg Soroksárt, Vecsést, Pécelt és Isaszeget, s ekkor kezdődött Budapest ostroma. Második szakasz : A Vörös Hadsereg 120 km szélességen áttörte a német—magyar hadsereg védelmi vonalát és 60 km mélységben előre62a