Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

nyomult. Budapesttől északra elérte a Dunát, s mikor Alsógödöt elfoglalta — a magyar fővárostól 17 km-nyire — Budapest körülzárása befejeződött. Ezt a szakaszt is elkeseredett harcok jellemzik. A német és magyar fasiszták minden tartalékukat harcba dobták, hogy a bekerítést megakadályozzák. Különös hevességgel harcoltak Vácért, amelyet valóságos erődítménnyé építettek ki. De Vác elesett, s a szovjet haderők Váctól északra jelentős csapattesteket kerítettek be. Majd az ütközettel egyidejűleg a szovjet csapatok átkeltek a Dunán és a 2. ukrán hadseregcsoport katonái találkoztak a 3. ukrán hadseregcsoport harcosaival. December közepén a 3. ukrán hadseregcsoport Budapesttől délnyugatra áttörte az ellenséges védővonalakat és elfoglalta Bicskét, két nappal később Esztergom városát, s a 2. ukrán hadseregcsoport itt is találkozott a 3. ukrán hadseregcsoporttal. A szovjet csapatok ezzel Budapest körül széles gyűrűt létesítettek. A németek hasztalanul kísérelték meg, hogy a Vörös Hadsereg támadását feltartóztassák, a szovjet csapatok december 26-án véglegesen bekerítették Budapestet és szoros gyűrűbe zárták az itt tartózkodó német és Szálasi-féle hadosztályokat. Előre látva azt, hogy a hitleri parancsnokság segíteni próbál a budapesti helyőrségnek, a szovjet csapatok gyorsan tovább nyomultak nyugat felé, s mintegy 60 km-nyire jutottak előre. Ezzel teljesen megfosztották az ellenséget attól a lehetőségtől, hogy körülzárt csapatai segítésére előretörhessen. Ilyképp a szovjet csapatok szoros gyűrűjébe zárt német hadosztályok és a magukat még meg nem adott magyar csapatok Budapesten olyan helyzetbe kerültek, hogy szétzúzásukat nem kerülhették el. December 27-én este a szovjet arcvonalak csapatai nyugat és kelet felől teljesen elérték Budapestet és harcba kezdtek a város határában. Ekkor kezdődött a Budapest felszabadításáért folytatott hadműveletek harmadik szakasza : a város közvetlen ostroma. A 2. ukrán hadseregcsoport keletről, a 3. ukrán hadseregcsoport pedig nyugatról nyomult a városba. Mindkét hadseregcsoport jelentős sikereket ért el. A szovjet parancsnokság azonban el akarta kerülni a felesleges vérontást és mindent elkövetett, hogy fővárosunkat megkímélje az ostromtól. Emberies céloktól vezérelve a nemzetközi szabályoknak és a hadviselés szokásainak megfelelően 1944. december 29-én parlamentereket küldött a Budapest körzetében körülzárt ellenséges csapatok parancsnokságához és egész tisztikarához abból a célból, hogy a város békés átadásának feltételeit megbeszéljék. Az ultimátum szövege a következő volt: „A Budapest körzetében körülzárt német—magyar csapatok parancsnoki tisztjét betöltő tábornok úrnak, a 13. német páncélos hadosztály, a »Feldherrnhalle« német gépesített SS hadosztály, a 271. német gyaloghadosztály, a 8. és 22. német lovashadosztály, a 239. rohamágyus dandár, az I. magyar páncéloshadosztály, a 10., 12., 20. magyar gyalogos hadosztályok, az I. magyar csendőrezred, a 3. magyar tábori rendőrezred, a 206. magyar tartalékezred parancsnokainak, tábornokainak és tiszt624